Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A nemzetközi sajtó behatóan foglalkozott a kohéziós pénzek ügyében hozott brüsszeli döntéssel, illetve a magyar belpolitikával és a március 15-i ünnepléssel.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalán kezdődő, Az EU-miniszterek Magyarországnak járó eszközöket fagyasztanak be című írásban kiemelte, hogy Olli Rehn és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a döntéssel ösztönözni kívánják Budapestet arra, hogy a "lehető leggyorsabban" rendezze az államháztartási helyzetet.
A Spiegel Online Szigorú büntetés - Az EU Magyarországnak járó támogatási pénzeket fagyaszt be című írásában kiemelte, hogy Spanyolország kegyelmi időt kapott, Magyarországgal viszont szigorúak voltak az uniós partnerek, ugyanakkor Budapest még "kibújhat a hurokból".
"Magyarország már több határidőt is elmulasztott"
A Handelsblatt online beszámolója szerint "hol többé, hol kevésbé" veszi figyelembe az EU azt, hogy a konjunktúra gyenge. A lap hozzáfűzte, hogy az EU "az államháztartás szigorított ellenőrzésének bunkójával" ezúttal Magyarországra "sújtott le a legnagyobb erővel". A vád, hogy Magyarországgal szigorúbban bánnak, mint Spanyolországgal, nem állja meg a helyét, mert Magyarország már több határidőt is elmulasztott a háromszázalékos határ teljesítésére - írta jegyzetében a Neue Zürcher Zeitung. Mindenesetre több, mint "nem szép" a 2011-es tetemes spanyol hiánytúllépés.
Nem volt teljesen "fair" a Magyarországot megillető támogatás befagyasztása - írta a Hospodárské Noviny szlovákiai gazdasági napilap, amely szerint az a frázis, mely szerint a Brüsszel Magyarországon még csak a "takarékoskodás iránti igyekezetet" sem látja, kifejezetten nézőpontokra alapozódó megállapítás. Spanyolország esetében a pénzügyminiszterek becsukták az egyik szemüket, Magyarország esetében nem - írta a Kurier. Felidézte, hogy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter óvott attól, hogy "kettős mércét" alkalmazzanak.
A Rzeczpospolita hangsúlyozta, hogy a túlzottdeficit-eljárásban az unió "irgalmatlan Magyarországgal szemben". A megszólaltatott szakértő szerint Madrid szorosan együttműködik az EB-vel a deficit ügyében, "míg Magyarország Brüsszel sürgetésére EU-ellenes retorikával" válaszolt. A Dziennik Gazeta Prawna szerint "folyamatosan degenerálódnak" azok a közösségi intézmények, amelyek a tagországok egyenrangú kezelését hivatottak garantálni. Szerinte ezt bizonyítja például az EU radikális álláspontja Magyarország túlzott deficitjének ügyében.
Miért vette a fáradságot az OECD?
A Financial Times beyondbrics blogrovatában Kester Eddy az OECD előző napi jelentését úgy kommentálta, hogy - tekintettel Orbán Viktornak az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos "makacsságára" - felmerül a kérdés: az OECD egyáltalán miért vette a fáradságot (a jelentés elkészítésére). A tudósító fel is tette ezt a kérdést az OECD illetékes igazgatójának, aki elmondta: ha szólnak jó gazdasági érvek valamely reform mellett, azokat "újból és újból és újból el kell mondani ... néha előfordul, hogy változik a szélirány".
Az OECD jelentésről a Die Presse című konzervatív osztrák napilap úgy vélekedett, hogy a jelentés árnyalt képet fest a magyar politikáról, s nem lehet az Orbán-kormány reformjainak általánosító elítéléséről beszélni. A lap a tanulmányból kiemelte, hogy az egyetért a magánadósok adósságának csökkentésével, bírálta ellenben azt, "ahogy a kormány kétharmados többségével eljár".
A Financial Times Deutschland című lap Magyarország kutyaszorítóban a recesszió miatt címmel közölt beszámolót az OECD keddi jelentéséből kiindulva. Nils Kreimeier megjegyezte: a borús kilátások veszélyeztetik a GDP-arányos deficit tartósan 3 százalék alá szorítását, mert a recesszió csökkenő adóbevételekkel jár.
"A Békemenet lesz az állam és párt hivatalos ünnepe"
A Der Standard liberális osztrák lap a március 15-re tervezett demonstrációkról írt. "A Békemenetet napok óta reklámozza a Fidesz-hívek által ellenőrzött állami média, ez lesz gyakorlatilag 'az állam és a párt' hivatalos ünnepe" - vélekedett a szerző. Az elmúlt évben a Milla és más ellenzéki csoportok erőteljes benyomást keltő tüntetéseket szerveztek, de az ellenzék jelenleg válságon megy keresztül - állt a cikkben.
Mintegy harminc fiatal francia politikai és szakszervezeti aktivista vesz részt a március 15-i Milla-tüntetésen Budapesten, hogy "kifejezze szolidaritását azokkal a magyar progresszív mozgalmakkal, amelyek az Orbán Viktor vezette kormány szabadságellenes intézkedései ellen küzdenek" - írta a Le Nouvel Observateur című francia baloldali hetilap internetes oldala.
A 2012-es magyar alaptörvény "nem igazán a nép törvénye", hanem a kormánypárté, amelyet a voksok 52,73 százalékával választottak meg, ám ez a választási törvény bonyolultsága révén kétharmados "kritikus tömeggé" állt össze - írta a The Guardian baloldali brit napilap internetes kommentárjában. Catherine Dupré, az exeteri egyetem jogtudományi előadója szerint az új alkotmány elfogadása a választási programban sem szerepelt, a nyilvános konzultációt és vitát a lehetséges minimumra korlátozták "azon pár hét alatt, amíg a folyamat tartott", és nem volt népszavazás sem.
