2012. március. 10. 11:32 MTI Utolsó frissítés: 2012. március. 10. 21:46 Világ

Magyar helységnevekről is szavaznak Szlovákiában

A parlamenti választásokkal egy időben több szlovákiai településen népszavazásokat is tartanak. Gútán (Kolárovo) és Pereden (Tesedíkovo) a két felvidéki település eredeti, magyar nevének visszaállításáról is szavazhatnak az ott élők. Révkomáromban nem szavazhatot egy férfi, aki korábban felvette a magyar állampolgárságot.

1948-ban az akkori Csehszlovákia állami közigazgatásának döntése alapján több mint hétszáz, magyar és német nevű település kapott új hivatalos megnevezést. Köztük, Pereddel és Gútával együtt mintegy 20 olyan is volt, amely szlovák történelmi személyiségekről lett elnevezve. "Ezek a települések néhány kivétellel, államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni" - mondta a Fórum Intézet munkatársa, Orosz Örs.

A települések történelmi neveinek visszaállításában már régóta reménykednek az ott lakók. Pereden, amelynek neve több mint 700 éves, a visszanevezés kérdése már korábban is szóba került. A népszavazás kiírásáról azonban csak a most januári testületi ülésén döntött a csaknem 80 százalékában magyarok lakta község önkormányzata.

"Délelőtt tíz óráig már elég sokan le is adták szavazataikat, én és a családom délután készülünk és természetesen igennel szavazunk majd a település történelmi nevének visszaállítására" - mondta Pered polgármestere, Borsányi Gyula. Hozzátette: jó hangulatban zajlik a szavazás és bízik benne, hogy pozitív eredményt születik majd.

Gútán szombaton már a második népszavazást tartják a város eredeti nevének visszaadásáról. Az első népszavazásra 1992-ben került sor. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményeit mégsem vette figyelembe az akkori kormány.

"Reggel óta folyamatosan szavaznak az emberek, de eredményeket egyelőre még saccolni sem lehet. Én viszont bízok benne, hogy mindenki, aki a parlamenti választásokra leadja a szavazatát, betér azokba a helyiségekbe is, ahol a város eredeti nevének visszaállításáról lehet voksolni" - nyilatkozta Gúta polgármestere, Horváth Árpád szombaton. Hozzátette: reméli, hogy ezúttal már sikerül visszaadni a történelmi nevét a városnak.

Ha a két népszavazáson döntés is születik a települések történelmi nevének visszaállításáról, azt még az új  kormánynak is jóvá kell hagynia.

Nem szavazhatott két magyar állampolgárságot kért férfi

Révkomárom 26-os számú választókörzetében nem adhatta le szavazatát az előre hozott választásokon Boldoghy Olivér, aki korábban bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot és ezért a hatóságok szerint elvesztette szlovák állampolgárságát.
Boldoghy Olivér felesége és lánya akadálytalanul szavazhatott, a férfivel viszont szlovák személyi igazolványának átadása után közölték, hogy nincs benne a választói jegyzékben és azt ajánlották, hogy menjen el az ügyeletet tartó járási bíróságra, ahol négy órán belül kötelesek neki igazolást adni, azzal visszajöhet leadni szavazatát.

Boldoghy Olivér a szavazóhelyiségben közölte, hogy ezzel megsértik a szlovák alkotmányt és alkotmányos jogait, majd az épület előtt álló újságíróknak kijelentette: "szégyen Szlovákiára, hogy kettős mércét alkalmaz. Arra biztatom azokat, akiknek még van választójoguk, hogy éljenek vele és olyan embereket válasszanak, akik meg akarják változtatni ezt a törvényt".

A kora esti órákban kapott jogerős végzést a révkomáromi járási bíróságtól Fehér János is arról, hogy nem adhat le szavazatot a szlovákiai választásokon. A révkomáromi Selye János Gimnázium földrajztanáraként dolgozó férfi korábban felvette a magyar állampolgárságot és ezért a hatóságok szerint elvesztette szlovák állampolgárságát.

Fehér János elmondta, a 2,5 oldalas bírósági határozatban szerepel, hogy a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Szerinte a szlovák alkotmány szerint csak úgy szűnhet meg szlovák állampolgársága, ha arról önként lemond. Ez a döntés ellentétes az alkotmánnyal és a Fico-féle törvényeken alapul - tette hozzá.

Hirdetés