2012. március. 02. 21:45 MTI Utolsó frissítés: 2012. március. 02. 21:41 Világ

Rabokat engedtek el, mégis zsúfoltak maradtak az olasz börtönök

Nem csökkentette érdemben az olasz börtönök túlzsúfoltságát az, hogy a Monti-kormány szabadlábra helyezte a tizennyolc hónapnál rövidebb büntetésüket töltő elítélteket - derül ki a Corriere della Sera online kiadása által készített riportfilmből. Az Európai Unióban az olasz börtönök a legzsúfoltabbak, Európában pedig csak a szerbiai büntetés-végrehajtás helyzete rosszabb az olasznál - állapították meg a Corriere.it honlap négyrészes riportsorozatában.

A napilap online stábja többet felkeresett a 206 olaszországi büntetés-végrehajtási intézet közül, amelyekben a rendelkezésre álló 45 681 férőhelyen most 66 632 rab szorong. 

A Corriere számításai szerint egy-egy rabra maximum másfél négyzetméter hely jut. A több mint hatvanhatezer őrizetes 43,8 százaléka még jogerős ítéletére vár. Ez az arány francia börtönökben 23,5 százalék, német börtönökben 16,2.     

Az olasz börtönök zsúfoltságán az 1946 óta bevezetett huszonnyolc amnesztia sem segített - hangsúlyozta a Corriere riportja, amely elsőként a szicíliai Messinában levő, Gazzi börtönt mutatta be. Itt nyolcan laknak egy-egy cellában, amelyben naponta huszonhárom órát töltenek, az étkezéshez használt asztal és a vécé között sem fal, sem függöny nincsen. A római Rebibbia börtönben még a pingpongtermet is cellává alakították át.

Az Ansa hírügynökség adatai szerint a több mint hatvanhatezres olasz rabállományon belül 24 ezer külföldi van. Húsz százalék közöttük marokkói, csaknem 15 százalékuk pedig román.     

A római parlament február 9-én szavazta meg a Monti-kormány úgynevezett "börtönürítési" rendeletét, amely szabadlábra helyezte a 18 hónapnál rövidebb büntetésüket töltő rabokat.  Az intézkedés nem vonatkozott a súlyos bűncselekmények elkövetőire és a visszaesőkre. Az Ansa szerint a rendelet 5140 rab előtt nyitotta meg a börtönkapukat.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?