Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újabb két és fél évre bizalmat szavaztak az Európai Tanács elnökének csütörtök este az EU-csúcs első tárgyalási napján, ahol az is eldőlt, hogy Szerbia megkapja az uniós tagjelölti státuszt.
Minden tagállami ellenállás elhárult csütörtök estére az állam- és kormányfők tavaszi formális csúcstalálkozóján Szerbia tagjelöltté válása elől. A hét elején az általános ügyek miniszteri tanácsának keddi ülésén Románia még nem támogatta, hogy a szlovének és a horvátok után a harmadik nyugat-balkáni országgal is elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Most viszont egyhangú döntés született.
A lépésre mint a volt jugoszláv államok demokratikus stabilizálódásának fontos pillanatára tekint az Unió - áll a csúcsot lezáró dokumentumban. A tagjelöltséggel mindazonáltal évekig tartó tárgyalási sorozat veszi kezdetét, míg Szerbia valóban az EU teljes jogú tagjává válik. Románia és Bulgária azt az ígéretet kapta, hogy felvételt nyerhetnek a schengeni övezetbe, amiről szeptemberben születhet döntés. A bővítést eddig elutasító Hollandiának az állam- és kormányfők azzal üzentek, hogy olyan mechanizmust dolgoznak ki a következő hónapokban, amely minden bővítéssel kapcsolatos aggályt eloszlat majd - jelentették be az uniós vezetők az ülést követő késő esti sajtótájékoztatójukon.
Újabb két és fél év Herman van Rompuynak
Ellenszavazat nélkül újabb két és fél évre megerősítették posztján az Európai Tanács (ET) első állandó elnökét, Herman van Rompuyt. Az egykori belga kormányfő, aki 2009 év végi megválasztásáig kevéssé ismert politikus volt, az eurózóna válságának menedzselésével vívott ki magának elismerést az európai vezetők közt. A kormányfők mostani döntésükkel a maximálisan lehetséges öt évre hosszabbították meg van Rompuy mandátumát. Egyúttal az ezentúl évente kétszer megrendezett euróövezeti csúcsok elnöki posztját is rábízták van Rompuy-ra, aki a nemzetközi csúcstalálkozókon az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval amúgy is közösen képviseli az EU-t.
“Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy az Európai Tanács összes tagja bizalmat szavazott számomra egy második elnöki ciklus betöltésére” - közölte van Rompuy twitterfalán.
Egyensúlyozás megszorítások és gazdaságélénkítés között
A csúcs első napjának fő napirendi pontja az volt, hogy a költségvetési egyensúlyt célzó lépések közben miképp lehet a gazdasági növekedést is serkenteni. Most úgy néz ki, a piacok egy kicsit megnyugodtak, ami kis lélegzetvételnyi szünethez engedi a két éve permanens válságmenedzsmentet folytató európai vezetőket. Ebben a pillanatnyi nyugalomban szerepet játszhat, hogy az uniós pénzügyminiszterek a csúcs előtti találkozójukon feltételesen elfogadták a második 130 milliárd eurós görög hitelcsomagot és hogy az Európai Központi Bank szerdai döntése nyomán 530 milliárd eurónyi olcsó, három éves futamidejű kötvénnyel látta el az európai bankokat.
Van Rompuy az ülés után elmondta, részletes, számos szempontot beemelő és megvitató tárgyalásokat folytattak a növekedés és a konszolidáció vonatkozásában az állam- és kormányfők. Ezek mindenekelőtt a nyugdíjrendszerek modernizációját, a munkanélküli támogatások ösztönzőbbé tételét és az adóelkerülés visszaszorítását célozták. A tanácselnök hangsúlyozta: Európa vezetői számára világos, hogy a jövőbe fektet az, aki hajlandó reformokat végrehajtani, és hogy a szükséges lépéseket a tagállamoknak kell meghozniuk.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "válságmódból ideje növekedési módra átállni".
Az előzetes várakozásokkal ellentétben az unió átmeneti (EFSF) és állandó válságmechanizmusáról (ESM) is folytatódtak a megbeszélések, amelyek értelmében március végégig döntik majd el a pénzügyminiszterek, hogy növelik-e a válságalapok hitelkapacitását, illetve hogyan működik majd 2013 közepéig egymás mellett a két alap.
Váratlan magyar zönge
A csúcs elején találkozott az unió vezetőivel az Európai Parlament elnöke, aki újságírói kérdésre hazánkról is szót ejtett. Martin Schulz kérdésesnek nevezte, hogy célravezető eszköz-e pénzforrások megvonásával - így kohéziós pénzek felfüggesztésével - nagyobb költségvetési fegyelemre szorítani olyan, nehéz helyzetben levő tagországokat, mint amilyen például Magyarország. Ez a téma azért is került elő, mert sajtóértesülések szerint a spanyol kormány költségvetési kiigazításra vonatkozó könnyítést szeretne kérni Brüsszeltől, miközben a kivételezés nyilván rossz üzenet lenne a hasonló nehézségekkel küszködő, többi tagállam számára.
Schulz leszögezte, hogy az Európai Bizottság az uniós jogszabályok adta kereteken belül működik, és ő semmiképpen nem akarja bírálni az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének ténykedését. Az EP-elnök ugyanakkor hozzátette: minden országgal kapcsolatban azonos mérce alapján kell eljárni.
