Az új adatok szerint a március 11-i földrengés és szökőár következtében történt balesetben legkevesebb 40 ezer terabecquerel cézium került a levegőbe, ami körülbelül az ötöde annak a mennyiségnek, amely a csernobili atomkatasztrófa idején szabadult ki. Korábban a japán szakértők 20 ezer terabecquerelre becsülték ezt a mennyiséget.

A cézium-137 sugárzó izotóp a legveszélyesebb anyag azok közül, amelyek a fukusimai baleset után beszennyezték a környezetet. Ez a hasadóanyag ugyanis felgyülemlik a szervezetben, s izomkárosodást, illetve daganatos betegségeket okozhat. Felezési ideje körülbelül 30 év.

Összességében a fukusimai nukleáris baleset következtében mintegy 770 ezer terabecquerel mennyiségű hasadóanyag került a szabadba. Ezek azonban jobbára rövid felezési idejű hasadóanyagok voltak - jód 131-es esetében nyolc nap a felezési idő -, s már nem jelentenek veszélyt.

A japán infrastrukturális minisztérium által szerdán közzétett vizsgálat kimutatta, hogy Japán 19 nagy, keleti parti  kikötője közül nyolc nem vészelne át a fukusimaihoz hasonló szökőárat.