Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Benelux államok kérésének eleget téve az uniós külügyminiszterek ülésén is beszámolt az Európai Bizottság a magyar ügyekről pénteken Brüsszelben. Az Európai Tanács külügyminisztereinek részvételével zajló általános ügyek tanácsának pénteki brüsszeli ülésén az egyéb napirendi pontok alatt számolt be Maros Sefcovic adminisztrációs és intézményközi ügyekért felelős uniós biztos a Magyarországgal szemben indított három kötelezettségszegési eljárásról - mondta az ülés után Martonyi János külügyminiszter.
A beszámolót a belga, a holland és a luxemburgi kormány kérte közösen. Az EB tájékoztatása kitért az eljárások mellett a Brüsszel és Budapest között igazságügyben, médiaügyekben és gazdasági kérdésekben zajló levelezésekre is. Martonyi János ezután kollégáinak megerősítette a magyar kormány azon szándékát, hogy az eljárásokat azok első szakaszában, az indokolt vélemény kiadása előtt rendezzük.
Az EB beszámolója és Martonyi felszólalása után a belga miniszter a Benelux államok nevében a fejlemények nyomán további tájékoztatás biztosítását kérte - mondta az ülés után a magyar miniszter. Egyúttal hozzátette: biztosította kollégáit, hogy bármikor kész további tájékoztatást adni kérés esetén, illetve kormánya célja a “politikai és ideológiai vonalak mentén történő megosztottság elkerülése”.
A dán elnökség részéről az általános ügyek tanácsának ülése után Nicolai Wammen dán EU-ügyi miniszter közölte: erősen támogatják az EB-t a Magyarországgal fennálló jogi viták rendezésében. Hozzátette: az uniós alapszerződés hetes cikkelye alapján indítható, akár az uniós szavazati megvonást is magában hordozó eljárás megindításáról nem volt vita a miniszterek közt.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetőjének pénteki felvetésére - amely arra kéri az Európai Tanács elnökét, hogy vegye fel a magyar ügyeket az állam- és kormányfők hétfői ülésének napirendjére - reagálva Wammen hangsúlyozta: az EU-csúcs napirendjéért nem a dán elnökség, hanem Herman van Rompuy, a tanács állandó elnöke a felelős.
Pénteken az Európai Liberális Párt (ALDE) meghívására Brüsszelbe látogatott Konrád György liberális magyar író, akit ezúttal szintén a magyar ügyek kapcsán emelt reflektorfénybe a párt. Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője elmondta: Konrád meghívását az EU csúcsra időzítették, amelynek kapcsán arra kéri az Európai Tanács elnökét, hogy vegye fel a magyar ügyeket az állam- és kormányfők hétfői ülésének napirendjére. “Tudom, hogy a csúcs az euróválságra összpontosít, de a magyar ügyek legalább annyira fontosak szerintünk” - mondta az ALDE-vezető.
Verhofstadt emlékeztetett, hogy nyolc ügy van most az európai emberjogi szervezet, az Európa Tanács, illetve az alkotmányügyekben illetékes Velencei Bizottság vizsgálódásainak fókuszában. Ezek az információszabadság, az Alkotmánybíróság, a nemzetiség, a családvédelem, az ügyészég mellett az új választási törvény, a vallási törvény és az igazságügyi reform kérdéseit is vizsgálják.
Az ALDE vezetője hozzátette: az eredeti tervekkel szemben nem február elején, hanem a második februári plenáris ülésén fogadhat el határozatot Magyarország kapcsán az Európai Parlament is. Ehhez kapcsolódóan Verhofstadt megismételte: pártja az alapszerződés hetes cikkelyének egyelőre csak az első paragrafusára támaszkodna, amely ajánlások megfogalmazására tesz lehetőséget a tagállamokra vonatkozóan. Elmondta: az uniós eljárásban történő szavazatmegvonással fenyegető második és harmadik paragrafust csak az ajánlások figyelmen kívül hagyása nyomán támogatnák a liberálisok.
Konrád Brüsszelbe hívása kapcsán az ALDE-vezető azt mondta: Orbán Viktor az EP két héttel ezelőtti magyar vitáján, mint szitokszót használta liberálist, és ez ösztökélte a meghívásra.
Konrád elmondta: azért tett eleget az ALDE meghívásának, mert liberálisként számára a kommunista pártállamhoz nagyon hasonló képet mutat az általa “Orbanoid” államnak nevezett most épülő “pártállam”.
Orbán keleti - szaud-arábiai, orosz, kínai - kapcsolatépítési próbálkozásaira reagálva úgy vélte: Magyarország gazdasági és politikai súlyánál fogva nem lehetséges, hogy ő legyen a kis kedvenc közép-kelet európai országa ezeknek a nagyoknak.
Egy horvát esszéistát idézve “demokratúrának“ nevezte Orbán rendszerét, amelyről az utóbbi másfél év bebizonyította, hogy “néhány dilettáns elképzelés” vezérelte a kormányt és eredményezte pont az ellentétét annak, amit ígért megválasztásakor a kormány.
