Iraki beruházások: a háborút ellenzők húznak belőle hasznot
Az iraki gazdaságban megnyíló beruházási lehetőségekből most jórészt olyan országok húznak hasznot, amelyek annak idején nem támogatták, sőt vehemensen ellenezték az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezette katonai beavatkozást - írta pénteken a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap az amerikai katonai szerepvállalás hivatalos befejeződéséhez időzített elemzésében felidézte, hogy a csaknem kilenc éve kezdődött fegyveres beavatkozás több mint ezermilliárd dollárba, valamint 4487 amerikai és 179 brit katona életébe került.
Az iraki gazdaságban azonban főleg török, francia, iráni, kínai, dél-koreai, olasz és arab vállalatok hajtanak végre máris többmilliárd dollár értékű beruházásokat, messze maguk mögött hagyva az amerikai és a brit cégeket az olajszektoron kívül minden ágazatban - íjra a Financial Times.
A lap szerint az Irakban üzleti lehetőségeket kereső vállalatoknak "a bürokrácia, az erőszak és a korrupció útvesztőjében" kell navigálniuk, ám "a franciák, akik vehemensen ellenezték a háborút, nem riadtak vissza a kihívásoktól". Francia vállalatok hajtanak végre beruházásokat az iraki távközlési szektorban, két autógyárat építenek, és az építőipari alapanyagokat gyártó Lafarge vállalatcsoport állítja elő az Irakban értékesített cement 60 százalékát.
Novemberben a francia Alstom ipari csoport kapott megbízást egy 550 millió dolláros gázerőmű-építési beruházásra, egy dél-koreai cég 2,77 milliárd dolláros szerződést írt alá 25 dízelerőmű felépítésére, egy török konzorcium pedig 11,3 milliárd dolláros beruházással építhet fel 75 ezer lakást Bagdadban.
A Financial Times szerint e szerződések mellett "eltörpülnek" azok a megbízások, amelyeket brit és amerikai cégek kapnak, de ebben az egyik fő tényező éppen a két ország háborús részvétele, és az ezzel kapcsolatos "érzékenységek".
Egy brit befektetési tanácsadó, aki az iraki piaccal kapcsolatos vállalati konzultációkra szakosodott, a lapnak elmondta: a brit cégek a háborúról immár évek óta zajló belső vita miatt szalasztották el azt a lehetőséget, hogy minél hamarabb bekapcsolódjanak az iraki beruházásokba. A szakértő felidézte, hogy a brit kormány éppen akkor indított hivatalos vizsgálatot Nagy-Britannia háborús szerepéről, amikor az iraki gazdaság 2009-ben "elkezdett megnyílni", és ez "elriasztott" minden brit céget az iraki piactól.