Manninget többek között azzal vádolják, hogy számos titkosított diplomáciai táviratot, valamint az Irakban folyó amerikai hadműveleteket bemutató videókat adott át a WikiLeaks számára 2009. novembere és 2010. májusa között, mialatt Irakban szolgált. A vádpontok között szerepel továbbá a hadsereg biztonsági szabályzatának megszegése, számítógépes csalás, köztulajdonnal és állami okiratokkal való visszaélés, illetve az ellenség segítése is. Ez utóbbi vádpont akár halálbüntetést is maga után vonhat, korábbi sajtóhírek szerint azonban az ügyészek börtönbüntetést fognak kérni a kiszivárogatóra.

Bradley Manning

AP

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a meghallgatást megelőző napon úgy nyilatkozott, hogy Manning "nagyon sajnálatos és kártékony tette (...) embereket és kapcsolatokat sodort veszélybe". Háborúellenes és az információszabadságért harcoló aktivisták ugyanakkor hősként tekintenek a katonára. Julian Assange, a WikiLeaks jelenleg angliai házi őrizetben lévő vezetője elmondása szerint nem tudja, hogy kitől származnak a szervezete által kiteregetett titkos anyagok, Manninget az amerikai kormány "áldozatának" tartja, és adományokat is gyűjtött jogi védelmére.

A meghallgatás akár egy hétig is eltarthat. A védelem eredetileg 48 tanút akart beidézni, köztük Hillary Clintont, Robert Gates korábbi védelmi minisztert és Barack Obama elnököt is. A bíróság azonban visszautasította ezen kérelmek nagy részét, így csak tíz tanú fog megjelenni a tárgyalóteremben. A Guardian-nek nyilatkozó szakértők szerint kevés bizonyítékra lesz szükség Manning hadbíróság elé állításához, mivel az eljárás jelenlegi szakaszában csak a bűnösség alapos gyanúját kell megállapítani.   

Manning, aki szombaton lesz 24 éves, 18 hónapja van őrizetben. 2010. május 26-án tartóztatták le, azután, hogy egy hacker, akinek eldicsekedett kiszivárogtatásaival, feljelentette őt. Manning és Adrian Lamo hacker közti levelezést nyilvánosságra hozó Wired magazin szerint a fiatal közkatona "unalmában" adta ki a titkos iratokat.