Ideje nevén nevezni a jelenlegi gazdasági helyzetet: ez válság, igaz, nem a nagy gazdasági világválság teljes megismétlődése - írja legfrissebb kommentárjában Paul Krugman a New York Times hasábjain. A Nobel-díjas közgazdász szerint a munkanélküliség Amerikában és Európában is katasztrofálisan magas, a politikai vezetők és intézmények egyre inkább hitelüket vesztik és a demokratikus értékek veszélybe kerültek.

"Ez utóbbival kapcsolatban nem csak rémeket látok" - írja Krugman, aki szerint nem szabad abba a hibába esni, hogy a múlt válságaihoz hasonlítgatjuk a politikai és gazdasági helyzetet és nyugtatgatjuk magunkat, hogy messze nem olyan rossz a szituáció. "Nincs rendben a magas munkanélküliség csak azért, mert nem érte el az 1933-as szinteket; és nem szabad figyelmen kívül hagyni a baljós trendeket, csak mert nem került a képbe egy Hitler" - teszi hozzá.

AP

Az euró válsága "megöli az európai álmot", a nemzeteket öszekötni hivatott közös pénz keserűséget teremtett. A növekedést serkentő lépések nélküli, minden eddiginél erősebb megszorítások iránti igények kettős kárt okoztak. Elbuktak gazdaságpolitikaként, mert úgy növelték a munkanélküliséget, hogy nem erősítették a helyreállítás iránti bizalmat és ma már valószínűnek látszik egy egész Európát átfogó recesszió, még akkor is, ha a pénzügyi válság veszélyét meg is fékezték. Emellett roppant dühöt keltettek az emberek körében, sokan - jogosan vagy jogtalanul (vagy egy kicsit mindkettő) - a német hatalom vaskezű gyakorlása miatt elégedetlenek - teszi hozzá Krugman.

"Senki, aki ismeri az európai történelmet, nem mehet el borzongás nélkül az ellenségesség e újjáéledése mellett. És még ennél rosszabb dolgok is történhetnek" - írja Krugman, aki ezután a szélsőséges európai csoportok előretörésére osztrák és finn példákat hoz. "És ezek még azok a gazdag országok, amelyek gazdasága még aránylag jól tartja magát".

"A dolgok azonban még baljósabbnak tűnnek Kelet-Közép-Európa szegényebb államaiban" - teszi hozzá. A demokrácia iránti bizalom ott esett leginkább, ahol a legnagyobb volt a gazdasági visszaesés - írja a szakértő az EBRD nemrégiben a demokráciába vetett bizalom új EU-tagállamokban tapasztalható csökkenéséről megjelent jelentését értékelve.

Egy országban pedig a demokratikus intézményeket is aláássák - írja ezután Magyarországról a Nobel-díjas közgazdász. Kiemelki a Jobbikot, mint "az 1930-as évekből származó rémálmot", amely romaellenes, antiszemita és még paramilitáris szárnya is van.

"De a közvetlen veszélyt a Fidesz, a jobbközép kormánypárt jelenti" - teszi hozzá. Felidézi, hogy a Fidesz tavaly túlnyomó többséget szerzett a parlamentben, "részben a gazdasági indokok miatt". Bár Magyarországon még nem használják az eurót, az ország mégis megsínylette a válságot a nagymértékű devizahitelezés miatt, és "ezen kívül, legyünk őszinték, a korábban kormányon lévő liberális és balos kormányok rossz gazdálkodása és korrupciója miatt". Most a Fidesz, amely nemrégiben a pártszavazatokkal vert át egy új alkotmányt, arra törekszik, hogy állandó hatalmat alakítson ki.

Ennek részleteiről Krugman a Princeton egyetem egyik jogász szakértőjét, Kim Lane Scheppelét idézi, aki szerint a Fidesz egymást átfedő intézkedésekkel nyomja el az ellenzéket. A tervezett választójogi törvény szerinte olyan választókörzeteket rajznolna meg, amely szinte lehetetlenné tenné más pártoknak a kormányalakítást, ezen kívül sérült a bírói függetlenség, a bíróságokat megtöltötték a párthoz hű emberekkel, az állami médiából pártszerveket alkottak, megleckéztették a független médiát és kriminalizálnák a legnagyobb baloldali pártot.

"Mindent egybevetve, Európa szívében mindez a tekintélyelvű rendszer újbóli kiépüléséhez vezet a demokrácia papírvékony látszata mögött" - írja Krugman. "És ez csak ízelítő abból, mi történhet sokkal szélesebb körben, ha ez a válság folytatódik" - teszi hozzá.

Krugman szerint nem egyértelmű, mit lehet tenni Magyarország tekintélyelvűségbe csúszása ellen. Kiemeli, hogy az USA a maga részéről "rajta volt", de ez alapvetően európai ügy. "Az Európai Unió elmulasztotta a lehetőséget, hogy már az elején elejét vegye a hatalmi ambícióknak - részben mert az új alkotmányt akkor verték keresztül, amikor Magyarország volt az EU soros elnöke" - teszi hozzá.

"Most már sokkal nehezebb lesz visszafordítani a lecsúszást. Ennek ellenére Európa vezetői jobb, ha mégis megpróbálják, különben azoknak az értékeknek az elvesztését kockáztatják, amelyeket képviselnek. Újra kell gondolniuk az alig működő gazdaságpolitikájukat is. Ha ezt nem teszik meg, még nagyobb lesz a demokratikus visszalépés - és már nem az euró szétesése miatt kell leginkább aggódniuk" - fejezi be írását Krugman.