Az elnök szerint a hosszú ideje meg nem valósuló szerkezeti reformokat még a december 4-i parlamenti választások miatt sem lehet tovább halogatni, hiszen - mint mondta - a problémák időközben is súlyosbodnak.

Szlovéniának nincs szüksége nemzetközi pénzügyi segítségre - mondta kedden Mitja Gaspari, az utóbbi hónapokban többször leminősített euróövezeti tagállam fejlesztési minisztere. "Nincs olyan makrogazdasági kockázati tényező, amely a segítségkérést indokolná" - mondta a miniszter egy keddi sajtótájékoztatón. 

Kedden a szlovén államkötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama 16,23 százalékkal emelkedett, így elérte a 445 bázispontot. Az utóbbi egy héten összesen 41,8 százalékkal emelkedett a mutató. 

Az alig kétmillió lakosú Szlovéniában december 4-én parlamenti választásokat tartanak. A balközép kormány szeptemberben vesztette el a többséget a törvényhozásban, miután a nyáron a szlovének nagy többséggel elutasították a nyugdíjkorhatár emelésével járó nyugdíjreformot a kérdésről tartott népszavazáson. A nyugdíjreform keresztülvitele a szakszervezetek és a jobboldali ellenzék ellenállásába ütközött.

A szlovén központi bank úgy vélte; ha nem sikerül végrehajtani a nyugdíjreformot, és az állam további hitelek felvételére kényszerül, akkor Szlovénia hasonló helyzetbe kerülhet, mint az adósságválsággal küszködő euróövezeti országok, Görögország, Írország vagy Portugália.

Szlovéniát azonban elemzők szerint a referendum kudarca ellenére sem lehet összehasonlítani az említett három országgal. Noha az államháztartási hiány magas - idén az előrejelzések szerint 5,8 százalék körül alakul -, az államadósság, amely az elmúlt két évben meredeken emelkedett, még így sem éri el a GDP 36 százalékát.