A lengyel napilap elsőként adott hírt a krakkói Jagelló Egyetem és a Lengyelországi Roma Egyesület roma iskolások körében végzett kutatásáról, amelyet három dél-lengyelországi, a kis-lengyelországi, alsó-sziléziai és opolei vajdaságban végeztek – ezeken a területeken él a roma népesség fele.

Az opolei vajdaságban a roma iskolások 37 százaléka jár speciális iskolába, a kis-lengyelországiban ugyanez az arány 32, az alsó-sziléziaiban pedig 12 százalék. Országos viszonylatban arányuk 20 százalék, miközben a nem roma gyerekeknél csupán 2,8.

Az ok gyakran a roma gyerekek hiányos lengyel nyelvtudásában keresendő: emiatt nem boldogulnak a tanulással, a nevelési tanácsadó pedig rutinszerűen speciális iskolába irányítja őket.

A Jagelló Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy 31 értelmi fogyatékosnak ítélt roma gyerek közül 16 egyáltalán nem volt az. Hat további tanuló, bár az átlagnál rosszabb eredményt értek el, tanulhatott volna normál iskolában. Elegendő lett volna, ha lengyelből és néhány más tárgyból korrepetálják őket, és hamarosan behozták volna évfolyamtársaikat.

Szakértők szerint a roma szülőket arra kellene ösztönözni, küldjék gyerekeiket óvodába, hogy már kiskorúktól tanuljanak lengyelül. Emellett az általános iskolákban kiegészítő órákat kellene bevezetni lengyel nyelvből, az iskolákban napközit kellene szervezni roma gyerekek számára, valamint integrációs osztályokat az értelmi fogyatékosnak ítélt roma gyerekeknek.

Roman Kwiatkowski, a Lengyelországi Roma Egyesület elnöke szerint még mindig a 60-as, 70-es évek gyakorlata érvényesül. Annak idején őt magát is speciális iskolába küldték, de szerencsére a szülei ebbe nem egyeztek bele.