A biztonsági helyzet folyamatosan romlik Baglan tartományban, miközben az afgán hadsereg kapacitása korlátozott, s a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) nem képes hatékonyan biztonságot teremteni a tartományban – közölte a Népszabadság szerint Tölli István egy 2009. október 21-i keltezésű titkosított, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat szerint, melynek a címe „Magyar PRT – Mennyire (nem) hatékony?”
Tölli István a PRT afganisztáni táborában volt nagykövet, bő három éven át képviselte hazánkat Baglan tartományban a több mint 200 fős magyar katonai kontingens mellett egyedüli (magyar) civilként. A főleg fejlesztési feladatokkal és a helyi lakosság felé bizalomnövelő projektekkel megbízott magyar PRT 2006-ban állt fel Baglanban, az akkor még békésnek számító északi tartományban – írta a Népszabadság.
Az üzenetben a lap szerint Tölli pontosan leírja a PRT-ket azóta is kísérő problémákat: nincs engedélyük komolyabb hadműveletekben részt venni, viszont nincs elég anyagi forrásuk és szakmai tapasztalatuk sem, hogy látványos és jól koordinált fejlesztési projekteket hajtsanak végre. A diplomata szerint a tartomány afgán vezetői nem tartják sokra a magyar újjáépítési csoportot, és a magyar honvédelmi miniszter vonakodik az erőteljesebb részvételtől.
A magyar diplomata bátorította Washingtont, hogy küldjenek egy amerikai külügyest a magyar táborba, így is növelve a civil szakemberek létszámát. Azóta egyébként megszületett a döntés, hogy Magyarország egy fejlesztési szakembert is kiküld a most Baglanban szolgáló Nyerki József nagykövet mellé, és a Népszabadság úgy tudja, az Egyesült Államok is készül külügyest telepíteni a magyar táborba.
Tölli szerint a magyar honvédség vezérkari főnöke, Tömböl László vezérezredes inkább az afgán katonák mellett dolgozó mentorcsapatok, az OMLT-k felé szeretné terelni a magyar szerepvállalást, mert „a PRT nem csinál semmit”, és nincs megfelelő nyomás annak érdekében, hogy megváltoztassák a „turista” filozófiát. Az eredeti, angol nyelvű szövegből a Népszabadság szerint viszont nem derül ki, utóbbiak Tömböl vagy Tölli megállapításai voltak-e.
A magyar nagykövet mindenesetre reális képet festett a tartományban uralkodó helyzetről. Mint mondta, a Baglanba telepített afgán zászlóalj kapacitása nagyon alacsony, az állomány 33 százaléka dezertál, és nemcsak a tálibokkal van a gond, hanem a velük együttműködő, a helyi lakosságot kihasználó bűnözőkkel is. Az afgán lakosság védtelennek érzi magát a tartományt délután négy után uraló tálibokkal és bűnözőkkel szemben.
Tölli István szerint amiatt, hogy a PRT parancsnokai félévenként cserélődnek, a fejlesztési programok nem fenntarthatók és nem összefüggők – írta az üzenetet idézve a lap. A diplomata dicsérettel szólt a honvédség civil-katonai programjairól, de az egész projektet nem irányítja senki.
Példaként említette, hogy a PRT által épített klinikákat ma istállóként használják, az iskolákban nincs felszerelés. Tölli hangsúlyozta, hogy a magyar fejlesztési programoknak „professzionális irányítás kell, illetve több civil kell a terepen”. Jeff Levine ügyvivő a távirathoz fűzött véleménye szerint bár Tölli katonai ügyekben kevésbé jártas, a tartományban eltöltött többéves tapasztalata miatt véleménye figyelmet érdemel.