Mint ezt követően az MTI-nek elmondta: azért tartották ezt fontosnak, mert már az államnyelvről szóló törvény év eleji módosítása után mind Vollebaek, mind az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület, a Velencei Bizottság kifejezte fenntartásait a változtatásokkal kapcsolatban, és ismertette azokat az elvárásokat is, amelyeket Szlovákiának teljesítenie kellene ahhoz, hogy a kisebbségi nyelveket érintő törvényi szabályozása megfeleljen a nemzetközi dokumentumokban is rögzítetteknek.

Répás Zsuzsanna hangoztatta annak fontosságát, hogy a főbiztos továbbra is kísérje figyelemmel a témába vágó szlovák törvényalkotást. Reményét fejezte ki, hogy sikerül további könnyítéseket elérni a törvényeken. Mint mondta, a főbiztossal most ismertetett változat csak a törvényről készült első elemzés. Később a részletesebb, nemzetközi jogelemzésekkel alátámasztott értékelést is eljuttatják majd Vollebaekhoz.

Az MTI kérdésére Répás elmondta: jónak tartaná, ha a szlovák kormányzat is ismertetné álláspontját Vollebaekkal. Emlékeztetett arra, hogy az államnyelvtörvény módosításáról Pozsony maga kérte a Velencei Bizottság állásfoglalását. Ez utóbbi komoly kritikát tartalmazott: a testület számos kifogást sorolt fel a jogszabállyal kapcsolatban, és már akkor utalt arra, hogy meg kell teremteni az összhangot a két nyelvi törvény között.

A hivatalos szlovák közlönyben hamarosan megjelenő jogszabállyal kapcsolatos magyar fenntartások közül a helyettes államtitkár kiemelte, hogy a szabályozás a módosítás után is "fenntartja a félelem légkörét a kisebbségi nyelvet használók körében, és elbizonytalanítja ezeket az embereket". Emellett nem tesz eleget az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásaiban is szereplő követelménynek, miszerint megfelelő egyensúlyt kell létrehozni az államnyelvről és a kisebbségi nyelvről szóló törvény között, azaz szűnjön meg az a szituáció, amely "gyakorlatilag ... másodrendű szerepbe szorítja vissza a kisebbségi nyelveket". A módosítás több ponton is visszalépést jelent az eddigiekhez képest. Az úgynevezett nyelvhasználati küszöböt például 20 százalékról 15 százalékra szállítja le, azonban ennek az életbe lépését két egymás utáni népszámláláshoz köti, ami "a messzi távolba tolja ki a jog érvényesülését". A nemzetközi szervezetek egyébként már a jogoknak a százalékhoz kötését is kritizálni szokták - tette hozzá.

Kifogásolta a helyettes államtitkár azt is, hogy a törvény a kisebbségi jogokat lényegében csak lehetőségként tünteti fel, ráadásul olyan feltételekhez köti, amelyek a valóságtól elrugaszkodottak. Ezt példázza a rendőrök egymás közti nyelvhasználata, amelynek feltétele, hogy valamennyi jelenlévő hozzájáruljon. Ez sokszor abszurd, akár megalázó helyzetbe hozhatja a kisebbségi nyelvet használni szándékozókat, akik pedig esetenként kiszolgáltatottak is lehetnek - vélte. További aggály, hogy kórházakban és egyéb szociális ellátó intézmények esetében a törvény nem rögzíti a kisebbségi nyelvhasználatot. A kisebbségi médiával kapcsolatban Répás beszámolója szerint Magyarországnak szintén komoly fenntartásai vannak, hiszen azt a törvény csak folyamatos feliratozással engedi. Ezzel az élő adás lehetetlenné válik, ráadásul a feliratozás anyagi terheihez a szabályozás nem ad könnyítést.