Schmitt Pál köztársasági elnök támogatásáról biztosította a kínai és a magyar kormányfő által szombat délelőtt megkötött kétoldalú egyezményeket; meggyőződése, hogy ez az együttműködés mindkét fél számára jelentős előnyökkel jár.
Az államfő szombaton udvariassági látogatáson fogadta a kétnapos budapesti látogatáson lévő Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnököt a Sándor-palotában.
Schmitt Pál a találkozó után az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a gazdasági együttműködés mellett fejleszteni kell a két ország közötti kulturális, oktatási, tudományos és sportkapcsolatokat is, ezért különösen üdvözli a kínai és magyar fővárosba szánt kulturális intézet, továbbá a több száz tanulmányi ösztöndíj tervét. Mint mondta, a magyarokat lenyűgözte a 2008-as pekingi olimpia szervezettsége és színvonala, amelyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként vett részt.
A köztársasági elnök elismerését fejezte ki aziránt, hogy a gyorsan növekedő kínai gazdaság széles társadalmi rétegeknek nyújt lehetőséget a felzárkózáshoz, és ezzel jelentősen hozzájárul az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak megvalósulásához, köztük a szegénység felszámolásához.
Az államfő az udvariassági látogatáson rendkívül szorgalmas és vállalkozó szellemű közösségnek nevezte a Magyarországon élő kínai nemzetiségű polgárokat, akik szerinte értékteremtő munkát végeznek, és kiválóan integrálódtak a magyar társadalomba.
Schmitt Pál kiemelte: Ven Csia-pao sikeresnek minősítette budapesti látogatását, amely alatt érdemi megállapodásokat kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A két kormányfő szombaton tizenkét megállapodást kötött konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről. Orbán Viktor a megállapodásokat rendkívül fontos mérföldkőként és sikerként értékelte Magyarország megújulása szempontjából. Ven Csia-pao azt mondta: Kína hajlandó "bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, kitűzték azt a célt, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig több mint a kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik.