Az amerikaiak által irányított újjáépítési alapot a 2003-as iraki inváziót követően hozták létre, részben az iraki kőolaj értékesítéséből, részben Szaddám Huszein rezsimjének zárolt pénzeiből, továbbá az olajért élelmiszert ENSZ-program maradék tételeiből. Bagdad többször is nehezményezte, hogy tisztázatlan, mire ment el a pénz, mert az elköltött milliárdok ellenére még mindig akadozik az áramellátás, nincsenek megfelelően felszerelt kórházak és hiány van iskolákban is.

Amerikai tisztviselők, akik szintén igyekeznek feltérképezni az elköltött pénzeket, azzal vádolják Bagdadot, hogy nem partner a vizsgálatokban, mert nem nyújt hozzáférést banki kivonatokhoz, amelyekkel meghatározhatnák, hogy követtek-e el visszaéléseket a pénzek felhasználásakor. 

Stuart W. Bowen, az iraki újjáépítést felügyelő amerikai megbízott elmondta, hogy a vizsgálathoz szükségük van a fejlesztési alapokat kezelő amerikai jegybank adataira és az Iraki Központi Bank együttműködésére, ezt azonban még nem hagyta jóvá a bagdadi kormány. Az iraki parlament maga is vizsgálatot indított a pénzek hasznosításáról és ehhez megkapta az iraki számvevőszék jelentését, amely súlyos szabálytalanságokat mutatott ki. 

"Több esetben a helyszínen akartuk ellenőrizni a projekteket és megdöbbentünk azt látva, hogy ezek egyáltalán nem léteznek, ott csupán a puszta mezőt találtuk" - hangoztatta az illetékes parlamenti bizottság elnöke, Bahá el-Aradzsi. Oszama an-Nudzsajfi, az iraki parlament elnöke szerdán tárgyal a kérdésről Joe Biden amerikai alelnökkel Washingtonban. Az iraki kormányszóvivő pedig nyilatkozatban jelentette be, hogy az ország egyik miniszterelnök-helyettese vezeti majd azt a vizsgálóbizottságot, amely nyomon követi az amerikai Átmeneti Koalíciós Hatóság által elköltött minden fillér sorsát. A hatóság az inváziót követő egy éven keresztül irányította Irakot.