Világ MTI 2011. június. 17. 13:33

Medvegyev szerint már nem az államkapitalizmust építik

Oroszországban véget ért a fejlődésnek az a szakasza, amely az állam gazdasági szerepének megerősödését kívánta meg - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz államfő, amikor megnyitotta az idei Szentpétervári Gazdasági Fórumot. Az elnök által szorgalmazott növekedési modell ellentmond elődje, Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök elveinek.

"A lehető legvilágosabban le akarom szögezni: nem építünk államkapitalizmust. Igen, volt egy fejlődési szakasz, amely az állam gazdasági szerepének megerősödésével járt. Ez elkerülhetetlen, és bizonyos szakaszban sok tekintetben nélkülözhetetlen volt" - mondta, és arra hivatkozott, hogy a kilencvenes évek káosza után stabilizálni kellett a helyzetet. "Mostanra azonban ennek a gazdasági modellnek a hatékonysága kimerült, s ilyen körülmények között nem a piaci intézmények működnek, hanem a kézi vezérlés, amelynek hatékonysága nem csupán erősen korlátozott, hanem esetleges is" - hangsúlyozta.   

Medvegyev az állami korporációk sokkal határozottabb privatizálását sürgette, valamint azt, hogy a gazdaságban a magánvállalkozás domináljon, az állami ellenőrzés számos ágazatban ugyanis csekély vállalkozói és beruházói aktivitáshoz vezet, és a modell veszélyezteti az ország jövőjét. Medvegyev ígérte, hogy az orosz állam a beruházási és vállalkozói klíma javítására, a korrupció elleni harc hatékonyságára, a korszerű rendvédelmi és igazságügyi szervek megteremtésére, a bírósági rendszer hatékonyságának növelésére összpontosít. Mint már korábban a beruházási és vállalkozási klíma javítására tett indítványában, az államfő számos olyan probléma megoldását ígérte, amely csökkenti Oroszország vonzerejét a beruházók szemében. 

Dmitrij Medvegyev
AP

"Az államnak meg kell védenie azokat, és azoknak a tulajdonát, akik tudatosan kockáztatják a pénzüket, s az állami vállalatok útján kötelessége korszerű, stabil infrastruktúrát biztosítani a gazdaság egészének" - mondta, beismerve, hogy ennek megvalósulásáig még sok a tennivaló. A legnagyobb beruházókat ugyanis az riasztja a leginkább, hogy Oroszországban mindennaposak az úgynevezett "cégrablások", amikor a belügyi és rendvédelmi szervek maguk, vagy mások számára különféle eszközökkel törvénybe ütközően megszereznek vállalatokat, például úgy, hogy házkutatás során elviszik az átíráshoz szükséges papírokat, vagy vizsgálati fogságba helyezik a tulajdonost, s addig nem engedik szabadon, amíg a felkínált, a piacinál jelentősen alacsonyabb árért el nem adja vállalatát. A legutóbbi jelentős példa az utóbbira az Arbat Presztizs kozmetikai áruház-lánc ügye volt, amelynek tulajdonosa ugyan nem adta el évi több milliárd dolláros forgalmú cégét hárommillió dollárért, de mire bűncselekmény hiányában felmentették, s kiszabadult, a vállalat teljesen tönkrement. A rendkívül korrupt bíróságok pedig nem védik meg az üzletembereket, mert maguk is tartanak a cégrablóktól. 

Az államfő úgy vélte, Oroszországnak nem kell ragaszkodnia a lassú, szabályos növekedéshez - amelyre politikájában Vlagyimir Putyin jelenlegi kormányfő helyezi a fő hangsúlyt -, mert a stabilitás mögött könnyen stagnálás bújhat meg. "Ezért minél gyorsabban és minél határozottabban változtatni kell mindenen, ami akadályozza az áttörő fejlődést" - jelentette ki. Elmondta: munkacsoportot hoz létre az irányítási feladatok decentralizálásának, helyi szintre való átadásának kidolgozására. Az elnök kijelentette: Oroszország, ha nem  előnyösek a feltételek, akkor nem csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez, és a másik lehetséges út kétoldalú szerződésekkel megoldani a feladatokat. "Egyes politikai és gazdasági érdekek nem akadályozhatják sikeres fejlődésünket" - jelentette ki. 

A fórumon minden évben számos orosz és külföldi politikai és gazdasági vezető sereglik össze, hogy meghallgassa az orosz vezetés tájékoztatását Moszkva céljairól, elképzeléseiről. Az idei fővendég Hu Csin-tao állami látogatáson Oroszországban tartózkodó kínai elnök, de Medvegyev a fórum idején számos más politikussal is találkozik, köztük a finn és a spanyol miniszterelnökkel.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.