Példaértékűnek nevezte Horvátország történelmét XVI. Benedek pápa szombaton, kétnapos zágrábi látogatásának kezdetén.
"Húsz évvel függetlenségük kikiáltása után és a horvátok Európai Unióba való felvételének előestéjén országuk korábbi és közelebbi történelme egyaránt alapot nyújthat az elgondolkodásra a kontinens minden más nemzete számára" - mondta a katolikus egyházfő a zágrábi repülőtéren, ünnepélyes fogadtatásakor.
Az államfőknek kijáró katonai tiszteletadás után Ivo Josipovic horvát elnök köszönetet mondott a Vatikánnak azért "a történelmi kulcsszerepért", amelyet a Szentszék töltött be azzal, hogy húsz éve az elsők között ismerte el Horvátországot, bebiztosítva ezzel a Jugoszláviától elszakadt fiatal állam fennmaradását.
XVI. Benedek fogadásán Jadranka Kosor miniszterelnök teljes kormánya megjelent, csakúgy mint az ország mind a húsz püspöke és számos népviseletbe öltözött fiatal. A látogatás első napjának csúcspontja az az esti program lesz, amelyen a pápa a horvát közélet, a politika, a kultúra és az üzleti élet vezetőivel találkozik a zágrábi Nemzeti Színházban. Ezután a fiatalokkal tart közös virrasztást a város központjában lévő Jelasics téren.
"A súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válság ellenére van miért örvendenünk" - kommentálta a horvát állami televízió műsorvezetője az egyházfő fogadását. Még úton Zágráb felé, a repülőgépen nyilatkozva XVI. Benedek pápa határozott támogatásáról biztosította Horvátország európai uniós csatlakozását, hozzátette ugyanakkor, hogy megérti azokat, akik tartanak az EU "túlzottan központosított bürokráciájától".
Bár egyelőre még bizonytalan, hogy Horvátország mikor zárhatja le a csatlakozási tárgyalásokat az unióval, s a hosszú ideje tartó folyamat sokakat elkedvetlenített az országban, Benedek most azt mondta, hogy Horvátország csatlakozása "logikus, igazságos és szükséges". A repülőgépen adott nyilatkozatában a pápa megemlékezett a Horvátországban igen népszerű, ugyanakkor ellentmondásos személyiségről, Alojzije Stepinac bíborosról, aki - szavai szerint - képes volt "felülemelkedni a kor szellemén", a nácibarát horvát rezsim és a kommunizmus idején egyaránt. Benedek "a boldog Alojzije Stepinac közbenjárását" kérte Horvátországért, az egyházat és a civil társadalmat "ma érő kihívásokkal szemben".
A II. János Pál pápa által boldoggá avatott Stepinac bíboros emlékét tisztelet övezi Horvátországban, boldoggá avatását azonban viták kísérték. A történészek egy része ugyanis úgy vélte, hogy túlzottan aggályoskodó volt a II. világháború alatti nácibarát horvát rezsimmel szembeni fellépésében, s ezért nem kellett volna őt boldoggá avatni. XVI. Benedek azonban védelmébe vette a bíboros emlékét, úgy ítélve meg, hogy kiállt az igazi, keresztényi humanizmus mellett a két egymást követő diktatúrával, a nácibarát rezsimmel és a Tito vezette kommunista rendszerrel szemben is.