Folytatódik a vita az új Belgrádi Egyezményről, amely a Duna Bizottság alapító egyezményének modernizálását célozza – derült ki a Duna Bizottság 76. közgyűlésén, amelyet csütörtökön és pénteken tartanak Budapesten.
A Duna Bizottság nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek alapító egyezményét 1948. augusztus 18-án Belgrádban írták alá. A Belgrádi Egyezmény szabályozza a Duna jogi helyzetét. Keskeny Ernő, a Duna Bizottság alelnöke elmondta: a Belgrádi Egyezmény felülvizsgálati folyamata, vagyis az új viszonyokhoz történő hozzáigazítása 2003-ban kezdődött, s két évvel ezelőtt el is készült az új egyezmény tervezete. Ezt a tervezetet Románia kivételével a Duna Bizottság minden tagállama elfogadta.
Az ezzel kapcsolatos vita jelenleg úgy áll, hogy Románia egy nyilatkozatot szeretne csatolni a szöveghez, mivel az ország nem tartja elfogadhatónak, hogy az új egyezmény – ellentétben az előzővel – a Duna deltában nem a Szulina-ágat jelölte meg hivatalos kijáratként - fejtette ki Keskeny Ernő. Hozzátette: amiatt, hogy az új egyezmény a három deltaág közül egyiket sem jelöli meg hivatalos kijáratként, Románia attól tart, hogy a forgalom egy része másik ágakra terelődik, és így elesik az évente több millió eurós rév-bevételtől.
Az új Belgrádi Egyezményhez szerződő félként az Európai Unió és Franciaország is csatlakozni kíván – mondta Keskeny Ernő. A csütörtöki budapesti közgyűlésen a tagországok többsége javasolta, hogy az idén szeptemberben hívják össze az új egyezmény előkészítésével foglalkozó bizottságot, amelyet Magyarország elnököl – mondta el az alelnök.
Ismertette: a 76. közgyűlésen csütörtökön vagy pénteken megválasztják a bizottság vezető tisztségviselőit, vagyis új elnököt, elnökhelyettest és titkárt választanak három évre. Hozzátette: a megbízatás az országoknak szól, amelyek nevében állandó képviselők látják el a feladatokat.
Az Európai Unió Duna Stratégiájáról elmondta: az elsősorban egy fontos térségfejlesztési program, és annak megalkotásában a Duna Bizottság is részt vett, javaslatokat tett.
A Duna Bizottságnak 11 állandó tagja van: Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, és Horvátország. A szervezet székhelye 1954 óta Budapesten van. A bizottság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, a bizottság munkáját titkárság segíti.
Keskeny Ernő elmondta: a Duna Bizottság alapvetően a Duna hajózási kérdéseire szakosodott, ennek jogi feltételeit biztosítja, s – elődszervezeteit is figyelembe véve – Európa legrégebbi nemzetközi szervezete. A Duna Európa egyik legfontosabb vízi szállítási, közlekedési útvonala, amely nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem össze is köti a folyó mentén élő népeket – hangsúlyozta az alelnök.