Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja kedden közleményben utasította vissza azokat a vádakat, amelyeket magyar, illetve szlovák szocialista EP-képviselők fogalmaztak meg a parlament hétfő éjjeli strasbourgi plenáris ülésén, az egyperces felszólalások során.

"Tabajdi Csaba és Göncz Kinga MSZP-s, valamint Monika Flasíková Benová szlovák szocialista EP-képviselők képmutató felszólalásokkal igyekeztek Magyarországot és a magyar kormányt lejáratni" - olvasható a közleményben. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt felszólalásában, hogy az utóbbi időben több tagállamban "visszarendeződés" tapasztalható a demokrácia szempontjából. "Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot" - mondta.

Tabajdi "mostanában feltűnően aggódik a magyarországi és az európai demokrácia és sajtószabadság helyzetéért" - írták a magyar néppárti EP-képviselők, és hozzátették: a szocialista politikust "korábban ez a harcosság azonban sajnálatosan nem jellemezte akkor, amikor a Gyurcsány-kormány alatt azonosítószám nélküli rendőrök békés tüntetőket vertek össze és kínoztak meg, szocialista politikusok médiumokat bojkottáltak vagy éppen újságírókat rabosítottak". 

A néppárti közleményre megfogalmazott reagálásában Tabajdi azt hangsúlyozta, hogy "a magyar jobboldal saját kormányzati hibáiért, az egyre rosszabbodó nemzetközi megítéléséért a belső és külső ellenségeket okolja, ahelyett, hogy szembenézne a problémákkal."  "Meg sem említettem sem Magyarországot, sem a magyar kormányt. Árulkodó, ahogy a Fidesz magára ismert, amikor a demokratikus értékeket csorbító, a jogállamiságot lebontó, a sajtószabadságot korlátozó kormányokról beszéltem. Ez nem csoda, hiszen valóban egyedülállóak azok az 'innovatív' megoldások, amelyekkel a Fidesz-kormány az elmúlt húsz évben felépített demokratikus intézményrendszert naponta rombolja le" - fogalmazott Tabajdi Csaba.

Göncz Kinga azt tette szóvá az ülésen, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, "amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott". A néppárti közlemény szerint ez képmutatás, mert a volt szocialista kormánytag nem tett említést arról, hogy "a radikális erők magyarországi megerősödése az országot a gazdasági csőd szélére sodró és annak egyre súlyosbodó problémáit kezelni képtelen korábbi szocialista-liberális kormányok tevékenységének következménye volt". 

"Göncz Kinga arról sem tett említést, hogy az egyes szélsőséges csoportok megerősödését, azok tevékenységét a szocialista kormány - annak tagjaként pedig Göncz Kinga - tétlenül nézte. S miközben a szocialista felzárkóztatási és integrációs programok sorra kudarcba fulladtak, a kormány a rendőrség lezüllesztésével a vidéki lakosságot magára hagyta" - áll a néppárti közleményben. A néppárti közleményre adott válaszában Göncz Kinga azt emelte ki, hogy a Fidesz már több mint egy éve van kormányon. Szerinte a cigányellenesség pontosan ebben az időszakban erősödött fel.

"Az Orbán-kormány döntései tovább súlyosbítják a leszakadt társadalmi csoportok helyzetét, élezik a társadalmi feszültségeket, teret adva a Jobbik akcióinak. Az iskolakötelezettség és a büntethetőség korhatárának leszállítása, a közmunkaprogram forrásainak szűkítése éles ellentétben áll az előző kormánynak a romák felzárkózását segítő intézkedéseivel. Az akkor elindult telepfelszámolási és iskolai antiszegregációs programok, a Biztos kezdet program és a Gyerekházak mind-mind olyan kezdeményezések voltak, amelyek folytatása hozzájárulna a romák helyzetének a javításához és a helyi feszültségek enyhítéséhez. Kormányra kerüléskor a belügyminiszter két hét alatt rendet ígért, Orbán Viktor pedig 'két pofonnal' kívánta 'hazazavarni' a Magyar Gárdát. A gyöngyöspatai események jelzik az Orbán-kormány "'sikereit' ezen a téren" - állította Göncz Kinga. 

A szlovák szocialista EP-képviselő, Monika Flasíková Benová annak a véleményének adott hangot az EP plenáris vitájában, hogy a magyar alkotmány "ellentmond a demokrácia alapelveinek", szövege "alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival". Reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el. "Vajon aggódott-e a képviselőasszony az emberi jogok és a jószomszédi kapcsolatok miatt, amikor saját pártja a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, a felvidéki magyarok jogait súlyosan korlátozó nyelvtörvényt fogadott el, vagy amikor Sólyom László volt köztársasági elnököt nem engedte Szlovákia területére belépni?" - tette fel a kérdést a magyar néppárti EP-képviselőcsoport.

A néppárti közlemény szerint a fentebb megfogalmazott szocialista riogatásokkal szemben a Fidesz-KDNP kormány - ellentétben a szocialista-liberális kormányokkal - tiszteletben tartja a demokratikus és emberi jogokat, köztük a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot, keményen és határozottan fellép mindenfajta kirekesztő, erőszakos csoporttal és tevékenységgel szemben. A kormány "a közrendet a rendőrség megerősítésével helyreállította, a roma lakosság felzárkóztatása érdekében romaügyi államtitkárságot hozott létre, és európai stratégiát indít" - tették hozzá a magyar néppárti EP-képviselők. Kiemelték, hogy az új magyar kormány különös hangsúlyt fektet a jószomszédi kapcsolatokra, amelyek az elmúlt egy év diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javultak.