Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Oszama bin Ladent leterítő USA mellett számos más ország is külföldön gyilkoltatja meg ellenségeit - legyenek azok terroristák, gerillák, kiugrott ügynökök vagy akár nem kívánatos ellenzéki vezetők. Az állami megrendelésre külföldön végrehajtott gyilkosságok közül több is diplomáciai konfliktusokhoz vezetett, némelyik pedig az akció különleges körülményei miatt került a lapok címlapjára. Most a legfontosabb, illetve a legérdekesebb esetek közül válogattunk.
Alig több mint egy éve bejárták a világsajtót azok a dubaji Al Bustan Rotana szállodában készült felvételek, amelyeken a Hamász magas rangú parancsnoka, Mahmúd al-Mabhúh látható a rá vadászó titkos kommandó tagjaival, akik közül ketten még a hotel liftjébe is beszálltak a férfival. Al-Mabhúh azért válhatott célponttá, mert hozzá kapcsolták két izraeli katona halálát, ráadásul őt tartották a Hamász és az azt támogató iráni csoportok összekötőjének.
Tavaly január 19-én, egy vacsoráról visszatérve, a parancsnokot egy üres hotelszobába kísérték, ahol elkábították és megfojtották egy párnával. Az akcióért egy 11 fős kommandót tettek felelőssé, amelynek hamis brit, francia, német és ausztrál útlevelekkel utazó tagjai ellen a dubaji hatóságok elfogatóparancsot adtak ki. A jelentős diplomáciai konfliktusokat okozó támadás mögött sokan az izraeli titkosszolgálatot, a Moszadot sejtették, bár ezt a szervezet sohasem ismerte el.
Csecsen vezető, volt orosz ügynök a célpontok között
Szintén a Közel-Keleten lelte halálát 2004-ben Zelimkan Jandarbijev volt csecsen elnök, akit választási veresége után a csecsen vezetés Katarba küldött, hogy a terület függetlenésgi mozgalmához támogatókat szerezzen a térség muszlim államaiban. Később radikalizmusa miatt megromlottak a kapcsolatai az otthoni vezetéssel. A kazah származású korábbi költő és gyermekkönyv-szerző – akit az al-Kaidához kötődő kapcsolatai miatt az ENSZ legkeresettebb terrorista gyanúsítottjainak listájára is felkerült 2003-ban – 2004. február 13-án éppen egy mecsetből tartott hazafelé Dohában, amikor autója felrobbant. A támadásban meghalt két testőre és súlyosan megsebesült 12 éves fia is.
A gyilkosság miatt átmenetileg megromlott Katar és a támadásért felelőssé tett Oroszország viszonya, egy orosz diplomatát ki is tiltottak az arab országból. Bár az orosz hatóságok később elítéltek két ügynököt a robbantásban való részvételért, Moszkva többször is tagadta szerepét az akcióban. Ráadásul az Oroszországnak kiadott két feltételezett bérgyilkosról 2005-ben kiderült, hogy már nincsenek is börtönben és a tartózkodási helyük ismeretlen.
A Kremlt tették felelőssé az utóbbi évek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó gyilkosságáért is, amelyben az orosz titkosszolgálat egyik volt tisztjét, az ellenzéki Alexandr Litvinyenkót tették el láb alól Londonban. Nem is akárhogyan: az évtized elején brit politikai menedékjogot szerző Litvinyenko 2006 novemberében a Moszkvában meggyilkolt oknyomozó újságíró, Anna Politkovszkaja halála ügyében nyomozott, amikor egy informátorral beült a Picadilly egyik japán éttermébe. Később kiderült, rendkívül erős mérget, talliumot adtak neki, ami az akkori hírek szerint tönkretette veséjét, csontvelő-állományát és kiirtotta fehérvérsejtjeit.
A volt orosz ügynök meggyilkolását sokan egy 1978-as esethez hasonlították, amelyben egy mérgezett hegyű esernyővel ölték meg Georgi Markov ellenzéki írót szintén Londonban. Néhány éve egy bolgár lap azt írta, hogy feltételezhetően egy dán származású olasz férfi, Francesco Guillino követte el az akciót, akit később többször is kitüntettek Bulgáriában. Az akkori cikk szerint Guillinót 1993-ban Dániában kihallgatták, de megszökött és állítólag Magyarországon tűnt el a hatóságok elől.
Dél-Amerika: csak a határ túloldalára mentek érte
Három éve Dél-Amerikában kavart diplomáciai vihart egy állami megrendelésre történt likvidálás: 2008. március 1-jén a kolumbiai hadsereg olyan titkosszolgálati információhoz jutott, amely szerint Raul Reyes, a térség legnagyobb gerillaszervezetének, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőknek (FARC) az egyik kulcsfigurája Santa Rosa mellett rejtőzködik, épp az ecuadori határ túloldalán – emlékeztetett a Foreign Policy magazin.
Katonai gépeket küldtek a tábor lebombázására, ezután pedig egy kommandó hozta ki Reyes és 16 további felkelő holttestét. Egyes beszámolók szerint a FARC „arcának” számító Reyest – aki ellen korábban Kolumbiában és az USA-ban is körözést adtak ki gyilkosságért, emberrablásért, terrorista tevékenységért és drogcsempészetért – egy, a tábor körül elhelyezett FARC-akna ölte meg menekülés közben.
Ecuador és a venezuelai elnök, Hugo Chavez tiltakozott Ecuador szuverenitásának megsértéséért, az akkori kolumbiai külügyminiszter, Juan Manuel Santos azzal védekezett, hogy önvédelemről volt szó, nem támadásról. Reyes megölése nagy szerepet játszott abban, hogy tavaly Santost választották meg elnöknek.
Egy igazi rekorder az állami megrendelők között
A külföldi gyilkosságokat megrendelő vezetők között szinte rekordernek számít a hazájában éppen polgárháborút vívó Moammer Kadhafi, aki az 1980-as években legalább 25 külföldön menedékjogot nyert ellenzéki megöletéséért is felelőssé tesznek. Kadhafi gyilkosai több országban is vadásztak az országból korábban elmenekült ellenzékiekre, a legaktívabbak talán mégis Nagy-Britanniában voltak.
Ugyan nem közvetlenül a merényletek miatt, de a szigetország 1984-ben meg is szakította a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával, miután a londoni nagykövetség előtt zajló kisebb demonstráció alatt lövéseket adtak le a képviselet épületéből, amelyben meghalt egy brit rendőrnő és tíz demonstráló megsérült. A londoni kormány csak 1999-ben állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat, miután a Kadhafi-vezetés elismerte a felelősséget és hat számjegyű kártérítést fizetett a rendőrnő családjának.
