Magyarország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai így az Európai Unió "régi" 15 tagállamának - Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Dánia, Ausztria, Németország - mindegyikében korlátozások nélkül dolgozhatnak ezentúl.

Az Európai Bizottság csütörtökön jelezte: nem számít komolyabb munkaerő-áramlásra a korlátozások feloldását követően. A testület érvelése szerint ennek egyik oka az, hogy azok a munkavállalók, akik az uniós országokban szerettek volna dolgozni, jórészt már megtették ezt. Az eddigi tapasztalatok és a témáról készült tanulmányok továbbá azt mutatják, hogy az esetleges munkaerőmozgás hatása pozitív lesz, azaz segíti a gazdasági növekedést, és csökkenti a jelenlegi munkaerőhiányt egyes ágazatokban.

A bizottság adatai szerint a 2004-es egymillióval szemben tavaly 2,3 millió munkavállaló dolgozott a régi 15 EU-tagállamban a nyolc érintett országból. Számuk még mindig elmarad attól a 19 milliótól, akik EU-n kívüli országokból érkezve vállaltak munkát az unióban. A brüsszeli testület előrejelzése szerint a kelet-európai munkavállalók száma 2015-re 3,3 millióra, 2020-ra 3,9 millióra nőhet a régi  EU-tagországokban.

A 2007-ben csatlakozott Bulgáriára és Romániára a mostani változások nem vonatkoznak. Az ő esetükben 2013 vége a határidő az utolsó korlátozások feloldására.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar biztosa a Handelsblatt pénteki számában megjelent cikkében úgy ítélte meg, hogy valamennyi országnak előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából. A biztos korábban úgy nyilatkozott: a május elsejei nyitást követően Németországba további 100 ezer külföldi munkavállaló érkezhet a következő négy évben, ennek nagyjából a fele Lengyelországból várható.

Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) várakozásai szerint a május elseje után érkező új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki. A többség nem telepszik le Ausztriában, hanem ingázni fog a határon át, hogy a magasabb ausztriai kereseteket a lakóhelye szerinti ország ausztriainál alacsonyabb megélhetési költségeivel együtt használhassa ki. Az elemzések szerint Magyarországról érkeznek majd a legtöbben. Ausztrián belül Bécsben, valamint három tartományban - Alsó-Ausztriában, Burgenlandban és Stájerországban - lehet a legtöbb új kelet-közép-európai munkaerőre számítani.

Eddig egyedül a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állított ki az AMS, ennek több mint a felét magyar állampolgárok számára, és ugyancsak felét szakács végzettségűeknek.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) folyamatosan frissülő adatbázisában a munkaerő-piaci nyitás hétvégéje előtt Németországban csaknem 400.000, Ausztriában pedig több mint 20.000 álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók.

Érdekesség, hogy Németország és Ausztria mellett  Svájc is megnyitja munkaerő-piacát május elsején az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt. Svájc bár nem tagja az uniónak, számos kétoldalú szerződéssel kapcsolódik az EU-hoz.

Ausztria és Németország az a két tagállam, amely a közép-kelet-európai tagállamok 2004-es csatlakozása óta a legtovább, a maximális hét évig fenntartotta a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozást. A többi tagállam az utóbbi években sorra feloldotta a munkavállalás előtt álló akadályokat.

A 2004-ben belépett országok munkavállalóit Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006-ban csatlakozott hozzájuk, míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Luxemburg később döntött erről. Belgium és Dánia 2009. május elsejétől nyitotta meg munkaerőpiacát.