Belgrád soha nem támogatna Bosznia felosztásához vezető népszavazást
Belgrád semmiképpen nem fogja kétségbe vonni a szomszéd ország területi egységét - jelentette ki Boris Tadic szerb elnök kedden.
Belgrád soha nem fog támogatni olyan népszavazást, amely Bosznia-Hercegovina felosztásához vezet, és semmiképpen nem fogja kétségbe vonni a szomszéd ország területi egységét - jelentette ki Boris Tadic szerb elnök kedden, miután találkozott Abdullah Gül török elnökkel és a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség tagjaival.
A találkozót a szerb államfő kezdeményezte a Bosznia-Hercegovinában kialakult bonyolult belpolitikai helyzet feloldása érdekében. A török és a szerb elnök mellett jelen volt a boszniai elnökség három tagja: a szerb Nebojsa Radmanovic, a bosnyák Bakir Izetbegovic és a horvát Zeljko Komsic.
A csúcsot - amelyről Tadic azt mondta, hogy nem nemzetközi konferencia, csupán háromoldalú találkozó, mert a három ország egyike sem képes sok, a múltban gyökerező probléma megoldására - az Újvidéktől 50 kilométerre nyugatra fekvő Karadjordjevóban tartották, Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök egyik rezidenciáján. Ez a helyszín azért is nevezetes, mert éppen 20 éve az akkori szerb és horvát elnök, Slobodan Milosevic és Franjo Tudjman karadjordjevói titkos találkozójukon véglegesítették a Bosznia-Hercegovina felosztására vonatkozó terveiket. A keddi találkozón - mint Tadic utalt rá - éppen ellenkezőleg arról volt szó, miként lehetne fenntartani a boszniai állam területi egységét.
Közös sajtóértekezletükön a résztvevők hangsúlyozták, hogy a három ország közös jövője az Európai Unióban van. A balkáni államoknak - húzták alá - kölcsönösen meg kell szabadulniuk előítéleteiktől, a megbékélés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás politikáját kell folytatniuk. A Balkán nem Európa pereme, sokkal inkább a földrész szíve - mondta Gül, aki síkraszállt azért, hogy az egész térség az EU és a NATO védőernyője alatt egyesüljön. Tadic kijelentette: az egész régiónak a lehető leghamarabb csatlakoznia kell az EU-hoz, ez a legfontosabb politikai cél, amely állampolgáraik javát szolgálja. Horvátországnak mielőbb EU-taggá kell válnia, de az is fontos, hogy ezután ne legyen hosszabb szünet az integrációs folyamatban - figyelmeztetett.
Egy éve Törökország szervezett hasonló csúcstalálkozót Isztambulban, ahol Szerbia és Bosznia megállapodást írt alá kapcsolataik javításáról.
Tadic közvetlenül nem kommentálta a kisebbik boszniai országrész, a Szerb Köztársaság törekvését, hogy népszavazás útján kérdőjelezze meg egyes összállami intézmények (bíróság, ügyészség) hatáskörét és a nemzetközi közösség főképviselőjének a szerepét, mondván, hogy nem akar az ország belügyeibe beavatkozni, és nem akarja a múlt hibáit megismételni. Ugyanakkor hangsúlyozta: Szerbia, amely a polgárháború lezárása utáni években főként a boszniai Szerb Köztársasággal való együttműködésre összpontosított, az összes boszniai intézménnyel együtt akar működni, beleértve a nagyobbik országrészt, a Bosnyák-Horvát Föderációt is.
Nebojsa Radmanovic bírálta Szerbiát és Horvátországot amiatt, hogy háborús bűnök miatt több boszniai állampolgár ellen vádat emeltek. Radmanovic szerint ez "politikai problémát" jelent Boszniában.