Bár az USA már pilóta nélküli robotrepülőgépekről is bombázza Moammer Kadhafi állásait és a légicsapások mellett több európai ország összekötő tiszteket is küld a felkelőkhöz, a líbiai harcok továbbra sem csitulnak. A nyugati szövetségesek politikusai között vannak, akik Kadhafi levadászásában látják a líbiai polgárháború megoldását.
Folytatódik a küzdelem Miszratáért |
Tripoli bombázása mellett tovább folyik a küzdelem a vidéki városokért: a líbiai kormányellenes lázadók szintén tegnap közölték, hogy kiverték a Kadhafihoz hű erőket a két hónapja ostromlott Miszráta városából. A felkelők csapatainak több parancsnoka kijelentette, a kormányerők visszavonultak a városból és jelenleg Miszráta elővárosaiban állomásoznak. Miszráta legnagyobb kórházának egyik orvosa elmondta, hogy a városban hétfőn kilenc ember meghalt, további negyven pedig megsebesült robbanásokban; vasárnap 27, szombaton pedig 28 halálos áldozata volt a miszrátai detonációknak, harcoknak. A koalíciós erők légicsapásai 30-40 százalékkal gyengítették eddig Kadhafi fő szárazföldi erőit, de a harc a jelek szerint holtpontra fog jutni - mondta pénteken Mike Mullen amerikai tengernagy. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki ismét tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket, szintén pénteken azt mondta, becslések szerint eddig több mint félmillióan hagyták el Líbiát a kormányhoz hű csapatok és a felkelők összecsapásai miatt. (MTI) |
„Jól van, egészséges és tele van energiával” – mondta a New York Times szerint a kormány szóvivője Moammer Kadhafiról, miután a NATO gépei hétfőn a líbiai vezető Tripoliban található főhadiszállását bombázta. Músza Ibrahim szerint a támadásban hárman meghaltak, 45-en pedig megsebesültek. Bár Kadhafi a támadás idején nem tartózkodott a épületkomplexumban, a szóvivő szerint a kormány „az ország vezetője és egyesítője” elleni merényletkísérletnek tekinti a csapást.
A nyugati szövetségesek légicsapásainak márciusi kezdete óta ez volt a harmadik támadás Kadhafi főhadiszállása ellen, az elsőben, amely még néhány nappal a nyugati akció megkezdése után történt, a NATO szerint egy parancsnoki és irányító központot találtak el, a néhány nappal ezelőtti második csapás pedig egy, a Kadhafi-központ falai közelében található földalatti betonbunkert talált el.
A hétfői NATO-támadás újra azokra az álláspontokra irányította a figyelmet, amelyek szerint a Líbiában zajló polgárháborút leginkább azzal lehetne lezárni, ha a szövetségesek Kadhafit vennék célba. „Az a javaslatom a NATO-nak és a kormánynak, hogy vágja le a kígyó fejét, menjenek Tripoliba, kezdjék meg Kadhafi belső körének, épületeinek és katonai központjának bombázását” – mondta a CNN műsorában vasárnap Lindsay Graham, az amerikai szenátus republikánus tagja, aki szerint azzal, hogy folyamatos nyomást gyakorolnak Kadhafi környezetére, elérhetik, hogy bizalmasai is ellene forduljanak. „A cél, hogy megszabaduljunk Kadhafitól” – tette hozzá a képviselő. Joe Lieberman képviselő, a szenátus belbiztonsági bizottságának elnöke szerint az ENSZ BT márciusi döntése Kadhafi célba vételére is felhatalmazást ad, mivel minden szükséges eszköz bevetését lehetővé teszi a civil lakosság megvédésére. „Nem jut eszembe semmi, ami jobban védené a líbiai civil lakosságot, mint Kadhafi eltávolítása” – mondta Lieberman.
Bár a Kadhafi elleni lehetséges merényletről hivatalosan eddig természetesen egy szó sem esett, akad, aki szerint ez nem is lenne olyan jó ötlet. Stephen M. Walt, a Harvard és a Princeton egyetem korábbi professzora, a Foreign Policy magazin szakértője szerint a „célzott gyilkosságoknak” – amelyre szerinte az USA például Afganisztánban, Pakisztánban és Jemenben is támaszkodott már – több hátulütőjük lehet. Az előkészítő titkosszolgálati információgyűjtés tökéletlensége miatt civilek is áldozatul eshetnek az ilyen támadásoknak, az ő meggyilkolásuk pedig még több ellenállást szülhet. Ezen kívül a külföldi vezetők elleni merényletek legitimálhatják azokat a taktikákat, amelyeket később esetleg az USA ellen vetnek be – írja a szakértő a Kell-e próbálkoznia a NATO-nak Kadhafi megölésével? Című szerkesztőségi blogbejegyzésében.
„A külföldi despoták célzott megölése látszólag olcsó és könnyű módja lehet az aktuális problémák megoldásának, de mégsem élveznénk egy olyan világot, amelyben a külföldi ellenségek úgy gondolhatják, az amerikai vezetők (beleértve az elnök és belső köre) elleni támadás lehet a megfelelő eszköz” – tette hozzá Stephen M. Walt.
Mindenesetre – még ha csak átvitt értelemben is, de – szorul a hurok a líbiai vezetés és Kadhafi nyaka körül, legalábbis a szövetséges erők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rájuk a polgárháború befejezése érdekében. Franciaország és Nagy-Britannia múlt héten jelentette be, hogy a légicsapások folytatása mellett katonai tanácsadókat küld a líbiai felkelőkhöz. Olaszország kiképző tiszteket küld, az USA pedig 25 millió dolláros segítséget akar nyújtani a polgári lakosság védelméhez.
Az Egyesült Államok egyébként első alkalommal szombaton már drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket, is bevetetett Líbiában. A Predatorok bevetése jelentősen növelte a Kadhafi-rezsim tagjaira leselkedő veszélyt – írta meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva a Tripoli Post. „Ez igazságtalan és szörnyű, ezekkel a gépekkel álmukban, az ágyukban fekve lövik le az embereket. Tudjuk, hogy van egy listájuk a célpontnak tekintett hivatalnokokról, de nekünk is van egy ilyen listánk. Nincsen pilóta nélküli gépünk, de van robbanóanyagunk és olyan embereink, akik használnák is ezeknek a kormányoknak bizonyos hivatalnokai ellen. Higgye el” – idézte a lap az egyik neve elhallgatását kérő forrást.