Antonio Cherubini és munkatársai a világ orvosi szakirodalmának azon gyógyszervizsgálatait tanulmányozta, amelyek a szívelégtelenség kezelésének kérdésével foglalkoztak. Tapasztalataik szerint az új gyógyszerek hatásvizsgálata során a humán kipróbáláskor szigorú korhatárt érvényesítenek a kutatók. Ez a korcsoport rendszerint lényegesen fiatalabb, mint a leendő gyógyszerhasználók kora.

Az első gyógyszervizsgálatok igen gondos megfigyelés mellett folynak, a mindennapi orvosi gyakorlathoz képest sokkal több ellenőrző mérést hajtanak végre, ezért a későbbi gyógyszerhasználat akkor biztonságos, ha olyanokat tanulmányoznak ilyenkor, akik a későbbi gyakorlatban hasonló terápiában részesülnek.

Ugyanakkor a gyógyszerek kipróbálását végző kutatók csak olyan betegekkel dolgozhatnak, akik kizárólag a szóban forgó betegség miatt kerülnek kezelésre, ez pedig idős korban mind ritkább. Az új gyógyszerek vizsgálata a molekula kiválasztásától a gyógyszertárba kerülésig 10-15 év. A vizsgálatok tökéletesen azonos terv szerint számos országban azonos módon kiválasztott betegekkel történnek.

Cherubini és munkatársai a WHO gyógyszervizsgálati nyilvántartásában 251 olyan tanulmányt talált, mely a korosodó emberek szívelégtelenség okozta panaszainak kezelésével foglalkozott. Minden esetben megvizsgálták, hogy volt-e valamilyen indokolható szempont, melynek alapján az időseket kizárhatták a vizsgálatból. Az Archives of Internal Medicine által közölt tanulmányuk szerint a gyógyszervizsgálatok negyedéből mesterséges korhatárral zárták ki az idős embereket, illetve 43 százalékban szerepelt egy vagy több egyéb kizáró ok is.