Hefta főtiszt volt, aki 1969-ben támogatta Kadhafi katonai puccsát, majd tagja lett a Forradalmi Parancsnoki Tanácsnak egészen 1987-ig, amikor szakított vele. Ezt követően két évtizeden keresztül az Egyesült Államokban élt, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) száműzetésben élő parancsnoka volt és támogatást kapott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) - írja az amerikai Jamestown Alapítvány tanulmányában Derek Henry Flood szerkesztő. Az LNA a Nemzeti Front Líbia Megmentéséért (NFSL) ellenzéki csoport katonai szárnya. (A tanulmányban Hefta nevét Haftárként írják át.)

"Ma, amikor Haftar ezredes végre visszatér az észak-afrikai harcmezőre, hogy megdöntse egykori, az 1969-es puccsban összeesküvőtársát,  Kadhafit, ő lehet a legjobb összekötője az Egyesült Államoknak és a NATO szövetségeseknek, amelyeknek Líbia zabolátlan felkelőivel van dolguk." - állítja a tanulmány.

"A Haftar ezredes előtt álló kihívás, hogy vajon át tudja-e adni háborús és ideológiai múltjának tapasztalatait és hozzáértését egy sarjadó mozgalomnak, amelynek sorai máris összekuszálódtak" - folytatja.

Március 24-én a Reuters brit hírügynökséget Ahmed Bani ezredes a felkelők szóvivője úgy tájékoztatta Bengáziban, hogy Hefta áll a felkelők hadseregének élére. A Reuters hasztalan próbálta mikrofonvégre kapni, Heftát nem lehetett elérni. Az Átmeneti Nemzeti Tanács egy illetékese úgy nyilatkozott, hogy a hadsereget újraszervezik és a helyzet két nap múlva tisztább lesz - de nem bocsátkozott részletekbe. A CIA nem kommentálta az értesülést.

A felkelők hadserege zömében fiatal, tapasztalatlan, kiképzés nélküli önkéntesekből áll, akik röviddel a Kadhafi ellen február közepén kitört népi lázadás után fogtak fegyvert. A Nyugat érvényesíti a Líbia feletti légtérzárat, célpontokat bombáz, miközben vita folyik arról, hogy milyen eszközökkel segítsék a felkelőket - ha egyáltalán így döntenének.

A Jamestown tanulmány szerint Hefta a Nasszerista iskolához tartozik, vagyis az egykori egyiptomi elnök elgondolásain alapuló pán-arab ideológiának a követője.