A bukaresti napilap emlékeztet, hogy a kitermelési projektet a Rosia Montană Gold Corporation (RMGC) valósítja meg, amelynek a Gabriel Resources kanadai cég a főrészvényese, és a román államnak is van egy kis tulajdonhányada. Dragos Tanase, a kanadai-román vállalat vezérigazgatója a lapnak elmondta: a bánya felépítése két, két és fél évig tarthat, a számítások szerint 2014-2015-ben megkezdhetik a kitermelést. Az időpont a szükséges engedélyek beszerzésétől függ - válaszolta az ÚMSZ kérdésére a vezérigazgató.

Derűlátását arra alapozza, hogy - amiként az a Gabriel Resources jelentésében is szerepel - már csak két fontos engedély hiányzik a tizenkettőből ahhoz, hogy megkezdődjön az ciántechnológiás aranykitermelés Verespatakon. Az egyik a környezetvédelmi engedély, a másik a legfontosabb kitermelési helyszínre, a Kirnyik hegységre vonatkozó úgynevezett régészeti mentesítési bizonylat - írja a lap. A kanadaiak számításai szerint e két jóváhagyás megszerzésétől számítva egy évre lesz szükségük a még fel nem vásárolt verespataki földterületek megvételéhez és a további, kisebb jelentőségű dokumentumok beszerzéséhez. 

A környezetvédelmi engedélyről a kormány dönt, miután a környezetvédelmi minisztérium irányítása alatt működő műszaki tárcaközi bizottság (CAT) elemezte az RMGC által benyújtott környezeti hatástanulmányt. Ez a folyamat még tart - mondta a lapnak Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter. Szerinte április elsején zárják le a tanulmány társadalmi véleményezését a verespataki bányatervről, amelyekre válaszolni is fog a minisztérium.

Túry Gergely

Borbély nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor születik döntés a beruházás környezetvédelmi engedélyéről. "Attól függ, hogy halad a munkájával a műszaki bizottság" - jelentette ki. Emellett a verespataki bányatervekkel kapcsolatban Magyarországnak is szava van. A miniszter közölte: az RMGC új hatástanulmányát már februárban eljuttatta a budapesti illetékesekhez. "Nincs konkrét határidőhöz kötve a magyar fél válasza. Ám azt ígérték, fél éven belül közlik álláspontjukat. A hatástanulmány értékelése után tárgyalások kezdődnek a beruházó, a magyar és a román fél között" - magyarázta a miniszter, aki szerint nem tartanak újra közmeghallgatásokat a magyarországi városokban, mert az engedélyeztetési folyamatnak ezt a szakaszát már korábban lezárták.

A régészeti mentesítési bizonylat megszerzése ugyanakkor akár a környezetvédelmi engedély elnyerésénél is keményebb diónak bizonyulhat az RMGC számára - állapítja meg az ÚMSZ. Emlékeztet: a Kirnyik hegység kifejtésére korábban a kanadaiak elnyerték ugyan a román művelődési minisztérium jóváhagyását már 2004 januárjában, de a dokumentumot a verespataki beruházást ellenző Alburnus Maior Egyesület pereskedése nyomán a legfelsőbb bíróság 2008 decemberében jogerősen érvénytelenítette.

Catalin Hosu, az RMGC kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta: újabb kérvényt nyújtottak be a minisztériumhoz. "Régészeti szakembereink a bíróság ajánlásait figyelembe véve kiegészítették a régészeti mentesítési bizonylat megszerzéséhez szükséges dokumentációt. A minisztérium válaszát várjuk" - mondta Hosu.

Kelemen Hunor művelődési miniszter tanácsadója, Hegedűs Csilla korábban ugyanennek a lapnak azt nyilatkozta: a kérvény benyújtásának pillanatától a cégnek hosszú utat kell bejárni a mentesítési bizonylat megszerzésig. Az RMGC dokumentációját az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnak és az Országos Régészeti Bizottságnak kell elemezni. "A végső szó azonban a miniszteré" - mondta Hegedűs.