Elbukott a klónozott állati eredetű élelmiszerek szabályozása
Zátonyra futottak a klónozott állati eredetű élelmiszerek szabályozásáról szóló, egész éjjel tartó tárgyalások az Európai Parlament (EP) és a tagállamok képviselői között Brüsszelben kedd reggelre.
Egymást hibáztatják az EP-képviselők és a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának tárgyalódelegációi, amiért nem sikerült közös nevezőre jutni a klónozott állatok utódaiból készült élelmiszerek címkézéséről. A téma nem közvetlenül a klónozott állatok fogyasztását érinti, ezek előtállítása ugyanis nagyon drága ahhoz, hogy piacra dobják őket. Viszont jelenleg a klónozott és utódaikból készült hús vagy tej értékesíthető az európai közértekben, anélkül hogy fel lenne tüntetve klónozott eredetük.
Az Európai Unióban eddig nem volt szabályozva a klónozott állatok kereskedelmi forgalma, mivel az 1997-es “új élelmiszerekre” vonatkozó szabályozás idején a klónozás még jóformán ismeretlen volt. A hétfői tárgyalások sikertelensége nyomán tehát maradnak az elavult szabályok, amelyek lehetővé teszik hogy a nemzeti hatóságok által előzetesen engedélyezett “új élelmiszerek”, így a klónozott eredetű termékek kereskedelmi forgalomba kerüljenek az unióban.
Az EP, az Európai Bizottság és a Európa Tanács közötti három éve zajló tárgyalások egyszer már március 16-án is megfeneklettek, de az utolsó lehetőségként még újrakezdték március 28-án.
A tárgyalásokat a soros magyar EU-elnökség nevében vezető Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint hazánk határozott mandátumot kapott a tagállamoktól, a lehető legnagyobb élelmiszerbiztonsági kritériumoknak megfelelő szabályozás kialakítására. Ez tiltotta volna, hogy emberi fogyasztás céljából klónozzanak állatokat, garantálta volna a klónozott állati eredetű termékek nyomon követését és fokozatosan az informált fogyasztói választást segítő címkézési szabályozást vezetett volna be. Utóbbi például a brazil szarvasmarha esetében két évvel a szabályok életbelépése után tette volna kötelezővé a klónozott húsként értékesített marha utódainak regisztrációját és a klónozott eredet feltüntetését a termék címkézésén.
Fazekas szerint az EP ezzel szemben olyan politikai utat választott a tárgyalások során, amely betarthatatlan szabályokat erőltetett, amikor “gyakorlatilag minden szelet szalámi és sajt eredet és családfájának regisztrációját és nyomon követését számon kérte az élelmiszertermelőkön”. A miniszter szerint ráadásul az új szabályok kereskedelmi háborúhoz vagy pereskedéshez vezethettek volna a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) Európa és a világ többi része között.
Az EP álláspontja szerint viszont az Európai Unió Tanácsa nem vette figyelembe a polgárok véleményét. Az EP-t az “új élelmiszerekről” szóló tárgyalásokon képviselő Gianni Pittella és a téma parlamenti jelentéstevője, Kartika Liotard által közzétett közlemény szerint: “hatalmas igyekezettel próbáltunk kompromisszumra jutni, de nem vagyunk hajlandóak veszélyeztetni a fogyasztók azon jogát, hogy tudják, klónozott eredetű élelmiszert fogyasztanak-e”. Hozzátették: “az a minimum, hogy minden élelmiszer terméket, amely klónozott felmenőkkel bíró állatoktól származik, fel kell tüntetni a címkézéseken”.
A tárgyalások zátonyra jutása azért jelent minden félnek különösen nagy kudarcot, mert a legfontosabb kérdésben, az állatok élelmiszer célú klónozását tiltó rendelkezések terén teljes az Uniós egyetértés.
Folk György/Brüsszel