Csaknem minden hatodik amerikai spanyolajkú
A 308 milliós Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben a népességnövekedés több mint fele a spanyolajkúaknak volt köszönhető, akiknek létszáma hamarosan eléri az 50 milliót - közölte csütörtökön az amerikai Népszámlálási Hivatal.
A spanyolajkúak számának gyarapodása minden előzetes várakozást felülmúlt. A hivatal a tavalyi népszámlálás adatai alapján tette közzé a többi között a "faji" arányokra és a migrációra vonatkozó adatokat. Az összeírás alapján a fehér lakosság elöregedése mellett erősen megnövekedett a kisebbségek részaránya és felgyorsult az emberek elővárosokba költözése.
A felmérés szerint 2000 óta 90 százalékban a kisebbségek járultak hozzá az amerikai népességnövekedéshez. Ennek oka a bevándorlás és a spanyolajkú lakosság körében tapasztalható erős szaporulat volt. A hispán eredetű amerikaiak aránya 1:6 az összlakossághoz képest, a gyerekek között azonban már minden negyedik spanyolajkú. Lélekszámuk 2010-ben mintegy 900 ezer fővel nagyobbnak bizonyult, mint amire előzetesen számítottak, és az 50 amerikai tagállam közül 40-ben haladta meg az előzetes becsléseket. Leginkább a bevándorlók által megcélzott déli államokban, Alabamában, Louisianában és Dél-Karolinában nőtt a számuk.
Harminchétmillió fővel a második helyen a kisebbségek között továbbra is az afroamerikaiak állnak, akik azonban szaporulat dolgában messze elmaradtak az ázsiaiaktól. A "többfajú", vagyis a különböző embertípusok keveredéséből született amerikaiak száma az elmúlt évtizedben csaknem 25 százalékkal nőtt és elérte a 8,7 milliót. A nem hispán fehérek száma kevéssel marad el a 197 milliótól, átlagéletkoruk 41 év, részarányuk pedig az összlakosságon belül 69-ről 64 százalékra csökkent.
A cenzus adatai alapján egyébként átigazítják a választókerületeket, aminek következtében több helyen hispán többségű körzetek jönnek létre. A demográfiai változások nyomán 12 képviselőházi mandátum cserél gazdát az államok között, miközben a törvényhozók száma változatlan (435 fő) marad. 18 államban megváltozik az amerikai elnökválasztást a választók szavazatai alapján megejtő elektorok száma is.
A spanyolajkúak hagyományosan inkább "balra" szavaznak, ezért létszámnövekedésük elvben a demokratáknak kedvezne. Ennek ellenére a legtöbb olyan állam, amely több képviselői helyhez, illetve több elektorhoz jut (például Texas és Florida), hagyományosan a republikánusokkal rokonszenvez.