Több mint tíz éve igyekszik az Európai Bizottság (EB) rávenni a tagállamokat, hogy átalakítsák a jelenlegi, bonyolult, költséges és igen kontraproduktív szabadalmi szabályaikat. “Az európai szabadalom hiánya óriási adóterhet ró az innovációra Európában” - hangoztatta a megállapodás kapcsán Maire Geoghegan-Quinn innovációért és kutatásért felelős biztos.

Miközben ugyanis immáron kontinensszerte szabadon áramlik a tőke és a munkaerő, a találmányokat és fejlesztéseket védő szabályok továbbra is nemzeti szinten vannak meghatározva. S hiába létezik 1973 óta európai szabadalom, megszerzése rendkívül drága és körülményes. Ez pedig nemcsak a fejlesztéseikkel piacra igyekvő kisvállalatokat tántorítja el gyakran a más tagállamokban való üzleteléstől, de jelentős extra költségeket is ró a határokon átnyúlóan működő multinacionális vállalatokra is.

Míg ugyanis jelenleg az Egyesült Államokban 1850 euró körül van egy szabadalom bejegyeztetése, addig az, hogy az egész Európai Unióra kiterjedő szellemi jogi védelmet kapjon egy találmány, legalább ennek a tízszeresébe kerül egy feltalálónak vagy vállalatnak. A hatalmas költségkülönbség nagy részét a fordítási kiadások teszik ki. Az érvényben lévő szabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki az 1973 óta létező európai védelmet szerezzen találmányának, minden olyan ország nyelvére le kell fordíttatnia a szabadalma szövegét, ahol szellemi jogi védelmet szeretne kapni. Azt pedig, hogy hány országra érvényes védelmet szeretne kapni, előre meg kell jelölnie beadványában, felkészülve az azzal járó többletköltségek fedezésére.

Ezt a rendszert váltaná fel huszonöt országban az új szabályozás, amely szerint egy magyar feltaláló esetében például elég lesz magyarul beadni a teljes leírást és a szabadalmi igénypontokat, valamint megadni, hogy a három eljárási nyelv közül melyikben szeretné, ha szabadalmával foglalkoznának. Ehhez mindössze egyszer kell bejegyzési díjat fizetnie, majd a nemzeti szabadalmi hivatal vagy a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) a levédendő ötlet teljes szövegét az elbírálás nyelvére fordítja, illetve az igénypontokat mindhárom nyelvre átülteti. A jövőben minden fordítási költséget vagy visszatérítenének vagy eleve magukra vállalnának a szabványügyi hivatalok, jelentősen olcsóbbá téve a jelenleginél a rendszert. Ráadásul a tervek szerint egy automatizált fordítórendszer alkalmazásával tájékoztató jellegű fordítása minden találmánynak hozzáférhető lesz az EU összes nyelvén - bárki számára ingyenesen.

Eddig azonban részint nemzeti büszkeség, részint a nemzeti szabadalmi hivatalok pénzügyi érdekei okán minden próbálkozás kudarcba fulladt a rendszer radikális átalakítására és egységesítésére. Ilyen előzmények után kevéssé meglepő, hogy történelminek nevezte a kibővített együttműködésről szóló, az Európai Tanácsban az egységes szabadalomról a spanyolok és az olaszok kivételével minden tagállam által elfogadott javaslatot Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár, aki az illetékes tanácsi formációt vezeti a soros magyar EU-elnökség féléve alatt. S noha az előzetes megállapodás részleteit diplomaták szerint a magyart megelőző soros belga elnökség tette le a tárgyalóasztalra, az új szabadalmi szabályozás hazánk kevés uniós sikereinek egyike lehet 2011 első felében.

A huszonötök együttműködésének értelmében két részből álló feladatot kapott az Európai Bizottság: egyrészt március végére közzéteszik a szabadalmi oltalomra vonatkozó rendeletettervezetet és a nyelvi kérdést tisztázó társát. Másrészt a következő hónapokban elő kell állnia az egységes szabadalmi rendszer lelkét adó bírósági rendszerről szóló javaslatával, amely a beadott kérelmek elbírálására lesz hivatott.

Az utóbbi ügyében - noha a hvg.hu-nak nyilatkozó diplomáciai források optimizmusuknak adtak hangot - az EU jogi útvesztői keresztbe húzhatják az előzetes elképzeléséket. Az Európai Bíróságnak a megállapodás előtt napvilágot látott véleménye szerint ugyanis a jogilag nem uniós intézménynek minősülő jövőbeni szabadalmi bíróság jelentős hatalomátruházással jár, ami ellentétes lehet az EU alaptörvényével.

Az EB érvelése szerint azonban a szabadalmi rendszer jogilag elkülönül a bíróság létrehozásától, ezért nem kellene, hogy hatással legyen az új rendszer felállítására. Utóbbi nézetet a magyarok is osztják, hozzátéve, a bírósági vélemény nyomán zajló vita nem zavarhatja elvileg a fent vázolt két irányelv létrejöttét. Márpedig ez zöld utat jelent az olcsóbb és versenyképesebb rendszer felállása előtt.

Az igazi kérdés azonban az, hogy elengedő lesz-e a szabályok és a nyelvi kérdés könnyítése ahhoz, hogy az amerikaihoz (426 ezer), japánhoz (408 ezer) kínaihoz (210 ezer) vagy dél-koreaihoz (166 ezer) hasonló szintűre nőjön a - 2006-os adatok szerint 135 ezer - EPO által bejegyzett szabvány száma.

Folk György/Brüsszel