2011. március. 06. 10:13 MTI Utolsó frissítés: 2011. március. 06. 09:59 Világ

Kadhafi ENSZ- vagy AU-vizsgálatot akar

Moammer Kadhafi líbiai vezető azt hangoztatta az országában kitört példátlan népfelkeléssel kapcsolatban egy párizsi lapban vasárnap megjelenő interjújában, hogy ő a terrorizmus ellen harcol és hiányolja a külföldi segítséget. Közben a felkelők újabb településre vonultak be, lezuhant vadászgép, illetve 35 ezer kínait menekítettek ki az arab országból.

Az interjú a Le Journal du Dimanche című francia lapban jelenik meg, s az újság vasárnapra virradóra részleteket közölt belőle. Kadhafi a nyilatkozatában értetlenségének adott hangot amiatt, hogy „senki sem érti, a terrorizmus elleni harcról van szó” Líbiában. „A biztonsági szolgálataink együttműködnek (a nyugatiakkal). Sokat segítettünk Önöknek az elmúlt években. Akkor hogyan fordulhat elő, hogy ha mi Líbiában harcban állunk a terrorizmussal, senki sem viszonozza nekünk a segítséget?” – hangoztatta.

A líbiai vezető arról is beszélt, hogy szeretné, ha az ENSZ vagy az Afrikai Unió vizsgálóbizottságot küldene országába a helyzet felmérésére. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy semmilyen módon nem akadályoznák a bizottság tevékenységét, és kedvezően fogadná, ha Franciaország szeretné irányítani a testület munkáját. Kadhafi egyúttal tömeges líbiai kivándorlás veszélyét vetítette előre, kijelentve, hogy „emberek ezrei árasztják majd el Líbiából Európát”, és „senki sem fogja megállítani őket”.

Kadhafi 1969-ben katonai államcsínnyel jutott hatalomra Afrika negyedik legnagyobb országában, amelyet az azóta eltelt több mint négy évtizedben tekintélyuralmi eszközökkel irányít. Februárban példátlan népfelkelés tört ki Líbiában, a lázadók ellenőrzésük alá vonták az ország keleti felét, s a nyugati országrészben is meggyengült Kadhafi hatalma.

A nyugati vezetők elítélték, hogy Kadhafi megítélésük szerint brutális, véres megtorlást alkalmaz a lázadókkal szemben. A Nemzetközi Büntetőbíróság pedig közölte, vizsgálat indulhat a líbiai vezetővel és szűk környezetével szemben azon bűncselekmények miatt, amelyeket a biztonsági erők a polgári lakosság terhére követtek el.

A felkelők újabb településre vonultak be, lezuhant vadászgép

Közben újabb települést foglaltak el a nyugati irányban előrenyomuló líbiai ellenzéki fegyveresek, ezúttal Ben Dzsavadból szorították ki a Moammer Kadhafi elnökhöz hű erőket. Az ellenzékiek szombat délután vonultak be a Szirttől – Kadhafi szülővárosától – száz kilométerre keletre fekvő Ben Dzsavad mezővárosba.

Előzőleg, szombatra virradóra már elfoglalták a stratégiai fontosságú kelet-líbiai Rász Lanuf olajkikötőt, és kitűzték a város felett saját lobogójukat. A két város felett szombaton mindazonáltal még a líbiai légierő gépei járőröztek.

A líbiai hadsereg egyik, az ellenzék oldalára átállt katonája azt állította: az elmúlt napokban hétezer fegyveres indult a kelet-líbiai Bengáziból, a Kadhafi-ellenes felkelés központjából a nyugati frontvonalak felé, s Ben Dzsavadban jelenleg az erősítést várják, hogy megindulhassanak Szirt ellen.

Rász Lanuf közelében szombaton lezuhant egy Szuhoj típusú líbiai vadászgép, a két pilóta életét vesztette. A gép lezuhanásának oka egyelőre nem ismert, az ellenzék mindazonáltal azt állította, hogy az ő fegyveresei lőtték le. Az észak-afrikai arab országot több mint negyven éve kormányzó Kadhafi uralma ellen február 15-én tört ki lázadás Líbiában, amelynek keleti fele azóta az ellenzék kezére került.

Sunday Times: brit kommandósok líbiai felkelők fogságában

Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint brit kommandósokat ejtettek foglyul líbiai lázadók. A The Sunday Times című vezető konzervatív vasárnapi brit lap líbiai forrásokból úgy értesült, hogy a brit hadsereg különlegesen kiképzett alakulatának (SAS) egy valószínűleg nyolcfős egysége – titkos küldetés keretében – éppen a Kadhafi-rezsim ellen fellázadt erők képviselőihez kísért egy brit diplomatát kapcsolatfelvétel céljából, amikor a felkelők az ország keleti részében őrizetbe vették a csoportot.

A lap forrásai szerint a líbiai ellenzéki erőket „feldühítette” az SAS feltűnése az országban, mivel attól tartanak, hogy Kadhafi líbiai vezető a nyugati katonai beavatkozás bármilyen bizonyítékát a rezsim melletti „hazafias kiállás” buzdítására használhatja fel. A The Sunday Times líbiai forrásai szerint az SAS polgári ruhás, de felfegyverzett katonáit a lázadók kezén lévő legnagyobb városba, Bengáziba vitték, és egy támaszponton őrzik őket.

Az SAS-egység által kísért brit diplomata célja az volt, hogy előkészítse egy magas rangú kollégájának látogatását, és megtegye a kezdeti lépéseket diplomáciai kapcsolatok létesítésére a lázadókkal. A líbiaiak azonban „dühödten reagáltak”, mondván, hogy „a briteket senki sem hívta”. Egy vezető ellenzéki politikus azt mondta a brit csoportnak: hívják fel David Cameron brit miniszterelnök kormányának figyelmét arra, hogy el kell ismernie az ellenzéket Líbia törvényes vezetőjének, mielőtt megpróbálna tárgyalásokat kezdeményezni – írta a The Sunday Times.

A brit lap líbiai ellenzéki forrásai hangsúlyozták, hogy jóllehet szívesen vennék repüléstilalmi övezet létesítését a Kadhafi-rezsim légitámadásainak megakadályozására, attól tartanak azonban, hogy nyugati katonák jelenléte a fejlemények jelenlegi szakaszában „visszaüthet”. Bár a brit kormány soha nem közli, hogy az SAS éppen hol és milyen jellegű bevetésen tevékenykedik, a brit sajtó szerint a Líbiában rekedt külföldiek kimentésére február végén szervezett brit akciót is a kommandós alakulat hajtotta végre.
 
A múlt hónap utolsó napjaiban a királyi légierő öt C-130-as Hercules típusú szállító repülőgépe több fordulóval összesen háromszáz külföldit – zömmel elszigetelt sivatagi táborokban dolgozó olajmunkásokat – menekített Máltára. A brit lapok akkori értesülései szerint a táborokból SAS-egységek gyűjtötték össze a külföldieket. A líbiai ellenzéki erők már azt az akciót sem fogadták jól; az egyik brit C-130-asra rálőttek, és a gépen a máltai leszállás után meg is találták a lövedékek ütötte lyukakat.

Mintegy 35 ezer kínai érkezett haza az arab országból

A Líbiából kimenekített valamennyi kínai állampolgár hazaérkezett, összesen 35 860 ember – jelentette a kínai média vasárnap a külügyminisztérium közleményére hivatkozva. Az evakuálást február 22. és március 5. között a kínai kormány légi úton, közúton és vízen összesen 91 hazai charter járattal, katonai szállítógépekkel végrehajtott 12 úttal, öt komphajó és egy katonai járőrhajó bevetésével, továbbá bérelt charter járatokkal, külföldi személyszállító hajókkal és buszokkal hajtotta végre. Az utolsó csoport Máltáról indult és Sanghajban szállt le.

A kínai kormány több kormányhivatal munkatársainak részvételével három munkacsoportot küldött a mentés segítésére. Ezek Tripoli, a líbiai-tunéziai határvidék, valamint egy-egy középső, keleti és déli város térségéért voltak felelősek.

Március másodikáig valamennyi ismert tartózkodási hellyel rendelkező és hazájába visszatérni szándékozó kínai állampolgár kijutott az észak-afrikai országból és március 5-ig megérkezett Kínába – áll a külügyi közleményben.

Hirdetés
Világ Németh András 2024. november. 30. 12:30

Így halnak meg Oroszországban a semmiért az észak-koreai katonák

Amerikai illetékesek is megerősítették, hogy észak-koreaiak is voltak azok között a katonák között, akik a napokban az oroszországi Kurszk térségében életüket vesztették egy brit manőverező robotgépekkel végrehajtott ukrán támadásban. Közben az is kiderült, hogy a Putyin segítségére vezényelt távol-keleti katonák zsoldja leginkább Kim Dzsong Un diktátort és környezetét gazdagítja.