2011. március. 03. 16:43 MTI Utolsó frissítés: 2011. március. 03. 16:17 Világ

A V4-ek kitartanak a keleti partnerségi program mellett

A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia -, valamint Németország továbbra is aktívan be kíván kapcsolódni az Európai Unió keleti partnerségi programjába, s érdekük, hogy politikailag befolyásolják ezt a folyamatot – erősítették meg közös nyilatkozatukban az érintett országok külügyminiszterei, akik csütörtökön Pozsonyban találkoztak.

A miniszterek ismételten megerősítették azt a kötelezettségvállalásukat, hogy aktívan bekapcsolódnak a Keleti Partnerség programjába, és azt az érdekeltségüket, hogy politikailag alakítsák a folyamatot. Kötelezték magukat arra, hogy folytatják a Keleti Partnerség varsói csúcstalálkozójának előkészítését, amelyre a lengyel EU-elnökség idején kerül sor - olvasható a dokumentumban.

"Üzenetünk erős: továbbra is támogatjuk a Keleti Partnerséget, láthatóbbá és differenciáltabbá akarjuk tenni, mégpedig úgy, hogy aki gyorsabban tudja megvalósítani a reformokat, annak ebből előnye is legyen" – jelentette ki Mikulás Dzurinda, szlovák külügyminiszter a tanácskozás utáni sajtóértekezleten.

A miniszterek leszögezték: készek átadni az átalakulásban szerzett tapasztalataikat a keleti szomszédoknak. Aláhúzták: az EU és a keleti partnerországok közti kapcsolatok fejlesztésének alapfeltétele az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállam kiépítése, a demokrácia megerősítése.

Martonyi János, a magyar külügyek irányítója hangsúlyozta: az EU keleti, illetve déli partnerségi programját együtt kell kezelni, mert az csak együtt lehet sikeres. Magyarország továbbra is támogatja a kezdeményezéseket, az EU és a programban részt vevő államok szorosabb együttműködését.

A visegrádi csoport jelezte: az Európai Unió fokozza nyomását Fehéroroszországra. „Fehéroroszországnak azt üzenjük: olyan országnak, amelyben totalitarizmus uralkodik, nincs jövője. Olyan országgal, amelyben politikai foglyok vannak, nincs párbeszéd. Felszólítjuk Aljakszandr Lukasenko államfőt, hogy azonnal bocsássa szabadon a politikai foglyokat és demokratizálja rendszerét” – húzta alá a házigazda.

Guido Westerwelle német külügyminiszter úgy fogalmazott: demokrácia nélkül nincs jövő, nincs életszínvonal-emelés, nincs párbeszéd.

A V4-ek külügyminiszterei és a német diplomácia vezetője megbeszélést folytatott a keleti partnerségi programban részt vevő országok (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán) külügyminisztereivel, s ezen a megbeszélésen Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle, az unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa is részt vett.

A négy visegrádi külügyminiszter megegyezett, hogy a Keleti Partnerséggel foglalkozó következő találkozójukra 2012 tavaszán kerül sor. Néhány visegrádi miniszter – köztük Martonyi János – a sajtóértekezlet után ellátogatott a GLOBSEC közép-európai biztonságpolitikai konferenciára is.   

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.