Magyarics Tamás az emelte ki, hogy a keleti partnerség csúcstalálkozó elhalasztása "nem függ össze szorosan a soros magyar elnökséget kísérő mellékzörejekkel", az időpont nem most került viták kereszttüzébe.

"Nem tartom ezt a magyar elnökség kudarcának" – mondta –, utalva arra, hogy már tavaly gondok voltak az időpont körül, hiszen köztudott volt, hogy G8-as csoport találkozója és a keleti partnerségi csúcs ugyanarra a hétre esik. Akkor pedig még szó sem volt a magyar médiatörvényről és a tiltakozásokról – tette hozzá.

Hozzáfűzte, azért sem tartja valószínűnek, hogy a médiatörvény miatt esetleg nyomást gyakoroltak Budapestre, mert a törvény ügye, úgy tűnik, némileg nyugvópontra jutott az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Azt mondta, nem tűnik logikusnak, hogy Brüsszel kényszerítette volna Magyarországot arra, hogy lemondjon a csúcstalálkozóról.

Deák András ugyanakkor azt mondta, hogy óriási presztízsveszteséget jelent a magyar EU-elnökségnek az eredetileg májusra tervezett keleti partnerségi csúcs elhalasztása a lengyel elnökség idejére. Közölte: mindeddig „nem nagyon volt rá precedens”, hogy egy ilyen fontos csúcstalálkozót elhalasztottak volna. Ugyanakkor 2009-ben, a cseh elnökség idején tartott első keleti partnerségi csúcstalálkozó második napján több delegáció idő előtt távozott – emlékeztetett.

A 2009. májusi prágai csúcsra Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök késve érkezett, majd viszonylag gyorsan távozott. A részt vevő 33 országnak csak alig kétharmada képviseltette magát legmagasabb szinten, a meghívott kelet-európaiak közül Fehéroroszország és Moldova szintén csak alacsonyabb szinten képviseltette magát.

Deák András szerint Lengyelországnak jóval fontosabb a keleti partnerségi program, mint Magyarországnak, úgy fogalmazott, csaknem olyan jelentős kérdés ez Varsónak, mint a határon túli magyarok ügye Budapestnek. Annak idején a lengyelek és a svédek kezdeményezésére indult el a program – jegyezte meg.

Annak a véleményének adott hangot, hogy a találkozó elhalasztásának oka egyebek mellett az volt, a magyar elnökség alatt "nem körvonalazódott konkrét javaslatcsomag". Lengyelországnak ezzel szemben határozott elképzelései vannak a programról – emelte ki. Mint mondta, a magyar belpolitikai események annyiban befolyásolhatták a halasztásról szóló döntést, hogy "egy ennyire megromlott imázs mellett" nehéz lett volna olyanokat találni, akik felszólalnak ellene.

Deák András szerint eredetileg sem kellett volna feltétlenül a magyar elnökség idejére szervezni az eseményt, csak azért döntöttek így, mert a két évvel ezelőtti találkozó is májusban volt. A csúcs későbbi megtartása nem lett volna "ördögtől való" gondolat, Varsó folyamatosan lobbizott is ezért.

Mint kifejtette, alternatív megoldás lehetett volna, hogy Magyarország a lengyelekkel közösen szervezze meg a tanácskozást. Formálisan a mostani halasztással összefüggésben is azt hangoztatja Lengyelország, hogy bevonják a magyarokat, ez egyfajta "közös csúcs" lesz.

Ezzel kapcsolatban Magyarics Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezés nem a magyar elnökség felelőssége, hiszen a program időpontjáról az Európai Bizottsággal egyeztetve született döntés. Mint rámutatott, jelen helyzetben az EU számára a gazdaság a legfontosabb kérdés, a keleti partnerség – amelyet ehhez képest másodlagosan kezelnek – "egyfajta mostohagyerek". Egyes uniós államok nem örülnek annak, hogy a keleti partnerség forrásokat és energiákat von el a fontosabb céloktól – fejtette ki.

Az MKI vezetője szerint a halasztásban emellett az is szerepet játszhatott, hogy az Európai Unió még nem döntötte el, milyen stratégiát folytasson a keleti partnerekkel. Nem pontosan látszik, hogy az EU mit akar csinálni, csak gazdasági segítségről vagy valamiféle szorosabb kooperációról van szó – mondta.

Magyarics Tamás arra is kitért, hogy a magyart követő lengyel soros EU-elnökség Ukrajna és Fehéroroszország révén sokkal inkább érdekelt a csúcstalálkozó megrendezésében, mint Magyarország, Lengyelország ráadásul a keleti partnerség program egyik kezdeményezője volt. Elképzelhető, hogy ennek a meggondolásnak is szerepe volt a csúcstalálkozó elhalasztásában - mondta a Magyar Külügyi Intézet igazgatója.

Brüsszelben Hajdú Márton elnökségi szóvivő csütörtökön jelentette be, hogy elhalasztják az Európai Unió május 27-ére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, és a rendezvényt az év második felében, a lengyel EU-elnökség alatt tartják meg. Az eseményt az eredeti tervek szerint Gödöllőn tartották volna meg.

Az unió keleti partnerségi politikája a Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal kiépített kapcsolatokra terjed ki.