Gates a szenátus fegyveres szolgálatot ellenőrző bizottsága előtt kijelentette, hogy nehezebbé vált számára a foglyok szabadon bocsátásának elrendelése is, mert tanúsítania kell, hogy azok többé nem jelentenek veszélyt. A Pentagon adatai szerint a guantánamói táborból elengedett rabok 25 százaléka visszatér a fegyveres harchoz. "Az Egyesült Államok nem volt különösebben jó annak megjóslásában, hogy mely őrizetes tér vissza a harctérre a szabadon bocsátása után" - mondta Gates.

Mint mondta, nem tudja, hogy az Egyesült Államok hová máshová tudná küldeni az elfogott fegyvereseket, mert mind a hazaküldésük, mind az Egyesült Államokba szállításuk kihívást jelentene.

Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerdán a szenátusi bizottságnak kijelentette, hogy ha az amerikaiaknak sikerülne kézre keríteniük Oszama bin Ladent vagy Ajman al-Zavahrit, akkor mind a két al-Kaida-vezetőt a guantánamói katonai fogolytáborba küldenék. 

A hatályos amerikai törvények szerint a Guantánamón fogva tartottakat tilos amerikai területre szállítani és ott bíróság elé állítani.

Barack Obama amerikai elnök mindeddig nem tudta teljesíteni a több mint két évvel ezelőtt tett választási ígéretét, miszerint bezáratja a Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti bázison található fogolytáborrendszert. Hivatalba lépése után Obama elsőként Guantánamo felszámolásáról rendelkezett, ám a kongresszus ellenállása és az amerikai tagállamok fogadókészségének hiánya miatt mindeddig nem sikerült alternatív megoldást találni a foglyok őrzésére. Obama a várakozások szerint hamarosan új döntést hoz az amerikai fogvatartási politikáról. 

2009-ben az elnök maga is úgy nyilatkozott, hogy szükség van az olyan, terrorizmussal gyanúsított személyek "tartós fogva tartására", akik biztonsági fenyegetést jelentenek, de nem lehet őket bíróság elő állítani.

A szigeten kedd óta katonai bizottság előtt zajlik a terrorizmus anyagi támogatásával és összeesküvéssel gyanúsított Núr Oszmán Mohamed szudáni állampolgár tárgyalása. Mohamed 1996 és 2002 között a haldeni kiképzőtábor (Afganisztán) instruktora és parancsnokhelyettese volt, vádalku keretében bűnösnek vallotta magát, a tárgyalást azonban mégis lefolytatják. Mohamedre a vádalku és a katonai bizottság által megállapított szabadságvesztési tétel közül az alacsonyabbik vár.

Az MTI nem hivatalos forrásokból szerzett értesülése szerint a volt instruktor, aki csaknem 9 évet már leült a fogolytáborban, a vádalku keretében 3 évet kapna. Raha Wala, a Human Rights First emberjogi szervezet képviselője a guantánamói bázison az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a Mohamed elleni katonai bizottsági eljárás törvénytelen, mert sem a terrorizmus anyagi támogatása (adott esetben a fegyveres kiképzés), sem pedig az összeesküvés nem számít katonai bűncselekménynek.

Ez a hatodik eljárás, amely ítéletközeli szakaszba kerül. A bázison ülésező katonai bizottságok eddig öt elítélő verdiktet hoztak és a katonai a főügyész a vádalku miatt kedden a jelenleg tárgyalt ügyet is a kormány győzelmeként könyvelte el. A guantánamói fogolytáborokban 172 személyt tartanak fogva.