Az erdélyi városban ülésezik az RMDSZ "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amely a szervezet februári nagyváradi tisztújító kongresszusa elé terjesztendő, az alapszabályzatot és a programot módosító tervezetet vitatja meg. 

Markó politikai tájékoztatójában elmondta: nagy vonalakban egyetértés alakult ki az RMDSZ és román koalíciós partnerei között a 2011-es törvényhozási prioritásokról, ezért nem vetődött fel az RMDSZ-en belül a kormányból való kilépés lehetősége. Hozzátette: a koalíciós partnereken is múlik, hogy meddig lesz működőképes a koalíciós egyezmény.

Az RMDSZ elnöke kitért Semjén Zsolt korábbi nyilatkozatára, amelyben a magyar miniszterelnök-helyettes azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne bontsa fel a jobbközép kormánykoalíciót, amely Semjén szerint az egyik garanciája a román-magyar együttműködés fennmaradásának, a magyar állampolgárság zökkenőmentes megszerzésének. 

Markó elmondta, büszkeséggel töltötte el, hogy a magyar kormány egyik vezetője felismerte: az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román-magyar államközi kapcsolatok alakulásában, s Markó szerint ez az eddigi húsz évben is így volt. Szerinte azonban a magyar kormánypárti politikusoknak azt is fel kellene ismerniük, hogy nem hasznos az RMDSZ-t "ütni és szétverni". 

Markó a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított demokrácia-központokra utalt, amelyek a honosítással kapcsolatos tájékoztató munkában vesznek részt. Markó szerint, ha igaz, amit Erdélyben egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett erdélyi magyar néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon "betegséget vásároltak" - hangoztatta Markó. Rámutatott: ebben az esetben már nem érvényes az a felismerés, miszerint az RMDSZ meghatározó szerepet tölt be a román-magyar államközi kapcsolatokban.

Az RMDSZ elnöke későbbi felszólalásában hozzátette: egyetért azzal, hogy a romániai magyar szervezetnek szoros viszonyban kell állnia a magyar kormánnyal, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román-magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait. Markó szerint a Vajdaságban és a Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség.