Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!El kell tűnniük az energiaszigeteknek az EU-ból
A következő négy-öt év alatt el kell érni, hogy az Európai Unió területén ne maradjanak energiaellátás szempontjából elszigetelt területek - hangoztatta az EU-tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli találkozóján José Manuel Durao Barroso európai bizottsági és Jerzy Buzek európai parlamenti elnök egybehangzóan.
Mint az értekezleten bemutatott prezentációjából kiderül, Barroso szerint ehhez Kelet- és Közép-Európában is jobb összeköttetésre van szükség az energiahálózatok között. A bizottsági elnök azt kérte a tagországok vezetőitől, hogy segítsenek 2014-re teljesen működőképessé tenni az EU belső energiapiacát, 2015-re pedig teljesen felszámolni az "energiaszigeteket", azaz minden hiányzó összeköttetést megteremteni. Barroso szerint új lendületre van szükség az energiahatékonyság terén tett vállalások betartására is.
A kormányfőknek mondott beszédében Jerzy Buzek azt hangoztatta, hogy szükség esetén közpénzekből is támogatni kell az egyes beruházásokat, különösen ha azok biztonsági vagy szolidaritási célokat is szolgálnak.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság számításai szerint az elkövetkező évtizedben legalább 200 milliárd eurónyi infrastrukturális befektetés kell az ágazatban. Hozzátette, hogy ennek a nagy részét magánforrásokból kell biztosítani. Az uniós integráció nem lehet teljes a belső energiapiac integrációja nélkül - hangoztatta a parlamenti elnök, aki elfogadhatatlannak tartotta, hogy még a XXI. században is legyenek energiaszigetek az unióban.
Az EU-tagországok vezetőinek brüsszeli találkozóján szereplő fő téma, az energiapolitika az EU-t elnöklő Magyarországnak is vezető prioritása ebben a félévben. Az elnökségi programot az Európai Parlamentben január közepén bemutatva Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte, hogy az európai energiapolitika "áttörés előtt áll". Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre Európában, és a kontinens diverzifikált beszerzési útvonalakkal rendelkezzen - fogalmazott akkor.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek azt fejtette ki, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón születő döntéseket még ebben a félévben további konkrét munkának kell követnie. Úgy vélte, a csúcsértekezlet iránymutatásai nyomán a hat hónap alatt el lehet jutni arra a szinte, hogy a 2020-ig szóló általános, illetve az infrastruktúrára külön vonatkozó energiastratégia, valamint a 2050-ig szóló "útiterv" ügyében a legfontosabb alapdöntések megszülessenek.
