Boris Rhein (CDU) az indoklásban rámutat: állami vagy tartományi alkalmazásban álló hivatalnokok számára "nem kívánatos" a burka viselése. A közalkalmazottakat ugyanis "politikai és vallási semlegességre kötelezi" az állásuk. Ez alól csak bizonyos munkakörök betöltői képezhetnek kivételt, például éjszakai műszakban dolgozó takarítók.
   
A rendelet előidézője egy muzulmán vallású német állampolgár, aki tíz éve dolgozik a frankfurti polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában. Nemrég közölte a munkaadójával, hogy a gyermekgondozási idő letelte után teljes testét eltakaró lepelben akar megjelenni a munkahelyén. A hivatal ezt azonnali hatállyal megtiltotta neki, mire a négygyermekes családanya sem kedden, sem szerdán nem jelent meg a munkahelyén.
   
A frankfurti önkormányzat multikulturális ügyosztályának vezetője, Nargess Eskandari-Grünberg határozottan elutasította burka viselését a munkahelyen. Mint fogalmazott, az illető hölgy bejárhat dolgozni, de csak akkor, ha nem vesz föl burkát. A családanya ezután ügyvédhez fordult, hogy peres úton érvényesítse "jogát a szabad vallásgyakorláshoz". Egyúttal munkaviszonyának felbontását és 18 ezer euró végkielégítést kér, amit az önkormányzat visszautasított.
   
A hesseni precedens után Alsó-Szászország kormánya is vizsgálja a burka betiltásának a lehetőségét. Uwe Schünemann tartományi belügyminiszter a hannoveri Neue Pressének nyilatkozva elmondta: a közszolgálatban nincs helye a burkának. Támogatja elképzelését Aygül Özkan, a kormány integrációügyi minisztere. Mint elmondta, az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy láthassák az ügyükben eljáró hivatalos személy arcát is.
   
Az európai országok közül Franciaországban tavaly óta törvény tiltja a nők testét teljes egészében elfedő köntös (burka és nikáb) viselését. A tilalom közterületen, tömegközlekedési járműveken, hatósági épületekben és könyvtárakban egyaránt érvényben van, megszegői 150 euró bírsággal sújthatók. Hollandiában egyelőre terv a burka betiltása; Geert Wilders jobboldali populista pártjának kívánságára került be a koalíciós szerződésbe. Európában elsőként Belgiumban született törvény a burka betiltásáról, ám a parlament által elfogadott határozat a hónapok óta tartó kormányválság miatt nem lépett hatályba.