A kormány "napokon belül" válaszol a Európai Bizottságnak
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint az EB három, az uniós jogharmonizációval kapcsolatos ponton tett észrevételt, ám a felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, illetve az Országgyűlés által választott médiahatóság függetlenségét.
Az Európai Bizottság (EB) levele arra hívja fel a figyelmet, hogy a médiatörvény valószínűleg nem minden tekintetben áll összhangban az uniós joggal - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden, megerősítve: amennyiben a testület kifogása megalapozott, a kormány a szükséges pontokon kész módosítani a jogszabályt.
A tárca közleménye szerint a kormány napokon belül, legkésőbb a jövő hét elején válaszol Neelie Kroes levelére, amelyet a médiaügyekért felelős biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett. A közlemény kitér arra, hogy az EB három, az uniós jogharmonizációval kapcsolatos ponton tett észrevételt, ám a felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, illetve az Országgyűlés által választott médiahatóság függetlenségét.
A közleményben Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár az ellenzéki bírálatokra reagálva úgy fogalmaz: "elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a bizottsággal kialakított konstruktív szakmai párbeszédet politikai konfliktussá kívánja gerjeszteni".
Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is - mondta Brüsszelben a bizottság médiaügyi biztosának, Neelie Kroesnak a szóvivője hétfőn. Az MSZP úgy véli: nem igaz, hogy az Európai Bizottság pusztán technikai észrevételeket fogalmazott meg a médiatörvénnyel kapcsolatban, a párt szerint a testület kifogásai tartalmi jellegűek.