Múlt csütörtökön a Sivelucs és a Karimszkij vulkán okádott hamut Kamcsatkán. A kitörés miatt narancsszínű kóddal figyelmeztetik a térségben a repülőgépeket, mert a hamuban lévő részecskék kárt tehetnek a hajtóművekben, és akár katasztrófát is előidézhetnek. A tűzhányó oldalán kőtöredékekből álló lavinák zúdulnak le - mondta el az Interfax hírügynökségnek az Orosz Tudományos Akadémia geofizikai szolgálata kamcsatkai intézetének illetékese.

A Kizimen Patropavlovszk-Kamcsatszkijtól 265 kilométernyire található, 2009-ban lépett újra működésbe; előző kitörését 1928-29-ben regisztrálták. A félsziget a Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétezer éve alakult ki: a Csendes-óceáni-kőzetlemez az Eurázsiai-kőzetlemez alá bukott, ami erős vulkáni tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás ma is észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű részeként Kamcsatkán is jellemző az aktív vulkáni tevékenység és a földrengések.

Kamcsatkán 160 vulkán található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a világörökség listáján. A Kljucsevszkij 4750 méteres magasságával Kamcsatka és az egész eurázsiai térség legmagasabb működő vulkánja, míg a legaktívabb a Kronot. A félsziget közepén terül el a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.