"Időm nagy részét a térségben töltöm, és mindenhol Irán hatását és befolyását látom. Ez kártékony, destabilizáló, (Irán) a terrorista csoportokat támogatja, és mindent megtesz, hogy akadályozza a közel-keleti békefolyamatot" - mondta az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közös térségbeli békemegbízottja. "Azért teszik ezt, mert alapvetően ellenzik az életmódunkat, és mindaddig így folytatják, amíg nem ütköznek kellő elszántságba, vagy ha kell, erőbe" - jelentette ki.

Blair emlékeztetett arra is, hogy Barack Obama amerikai elnök 2009 márciusában elment Kairóba, "a muzulmán világ szívébe", és beszédet mondott, amelyben "baráti kezet nyújtott" Iránnak, és partnerséget ajánlott neki. "És milyen választ kapott" - kérdezte hallgatóságát Blair. "Folytatták a terrorizmust, folytatták a destabilizálást, folytatták nukleárisfegyver-programjukat" - mondta a volt miniszterelnök, aki azzal fejezte be, hogy "itt az ideje, hogy kihúzzuk a fejünket a homokból".

Ami az iraki szerepvállalást illeti, Blair elismerte, hogy már egy évvel a 2003-as invázió előtt támogatást ígért az Egyesült Államoknak a Szaddám Huszein elleni fellépéshez, de azt nem, hogy ezt minden feltétel nélkül tette. "Nagyon világosan és egyszerűen azt mondtam Bush elnöknek, hogy számolhat velünk, vele leszünk ebben a vállalkozásban. De vannak nehézségek" - emlékezett egy 2002 nyarán folytatott beszélgetésükre.

A katonai akcióról hozott döntés időpontja azért fontos a háború ellenzői számára, mert azzal vádolják Blairt és Busht, hogy belevágtak függetlenül attól, hogy jogos volt-e vagy sem, és attól, hogy megkapják-e az ENSZ támogatását. Blair a nehézségeket abban látta, hogy "a meggyőzés nagyon nehéz feladat lesz". "A mellettem állók is aggódnak. A közvélemény (támogatása) törékeny. A nemzetközi vélemény - amint az Európai Unióban láttam - meglehetősen kétkedő" - írta az amerikai elnöknek a vizsgálóbizottság által közreadott dokumentumok szerint.