A módosítások megkövetelik, hogy a nukleáris elrettentés eszközeinek továbbra is az Oroszország nemzetbiztonsági érdekeinek megfelelő szinten kell maradniuk, "egyebek mellett a hadászati nukleáris támadó fegyverek rakétavédelmen áthatolni képes új fajtáinak és típusainak kifejlesztésével". Az elfogadott indítvány értelmében a nukleáris elrettentés eszközeinek harckészültségét minden stratégiai helyzetben fenn kell tartani, és meg kell őrizni a fejlesztéshez szükséges tudományos, ipari és egyéb bázist. A kiegészítések részletezik az orosz államfő, a kormány és a parlament két házának vonatkozó felhatalmazásait is. 

A ratifikációs törvény pénteken elfogadott módosításai között szerepel, hogy a szerződés értelmében az Egyesült Államok meglévő interkontinentális ballisztikus és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétáinak felbocsátásáról a telemetrikus adatok csakis a robbanótöltetek vagy egyéb hasznos terhek utolsó rakétafokozatról való leválásáig bocsátandók rendelkezésre, míg az új típusú ilyen rakéták felbocsátásáról nem adandók át a telemetrikus adatok. 

Végül a módosítások négy olyan "különleges körülményt" rögzítenek, amelyek fennállása esetén Oroszországnak jogában áll felmondani a szerződést, mivel ezek "Oroszország nemzetbiztonságát érintő fenyegetésekhez vezethetnek". E körülmények között szerepel, hogy ha az Egyesült Államok, más államok vagy államcsoportok olyan rakétavédelmi rendszert telepítenek, amely lényeges mértékben csökkentheti az orosz stratégiai nukleáris erők hatékonyságát; ha az Egyesült Államok vagy más államok növelik hadászati támadó erőiket; továbbá minden egyéb olyan körülmény, amely fenyegetést jelenthet az Oroszországi Föderáció nemzetbiztonságára nézve, így olyan fegyverek telepítése, amelyek akadályozhatják a rakétatámadás előrejelzésére hivatott orosz rendszerek működését. 

Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke, a módosítási indítványok előterjesztőinek egyike hangsúlyozta: a ratifikációs törvény tárgyalásának előkészítése eloszlatott a szerződéssel szemben felhozott minden mítoszt. Kiderült, hogy a START-III. előnyös Oroszország számára, s nem az orosz fél egyoldalú leszerelését szolgálja. Bebizonyosodott, hogy az amerikai szenátus által a ratifikációs törvény kapcsán decemberben elfogadott nyilatkozatok nem befolyásolják lényegesen a szerződés tartalmát, és nem rónak Oroszországra további kötelezettségeket. 

A START-III. szerződést Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök 2010. április 8-án, Prágában írta alá. A szerződés az 1991-ben aláírt START-I. és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. A START-I. 2009. december 5-én járt le, de a felek vállalták, hogy a START-III. életbelépéséig kötelezőnek tekintik a START-I. előírásait.