A Krónika vezércikke az egyik román televízió beszélgetős műsorára utalt, amelyben Adrian Severin szociáldemokrata párti európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamentjének tiszteletbeli elnöke lekicsinylően beszélt a magyar EU-elnökségről. Azt próbálta érzékeltetni, hogy Magyarország a médiatörvényével, a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítésével annyira nevetségessé tette magát Európában, hogy immár teljesen alkalmatlan az unió elnökségével kapcsolatos teendők ellátására.

„Mi tagadás, rosszulesett a becsmérlő szavakat hallgatni... De amikor mélyebben elmerültem a kérdés átgondolásában, az jutott eszembe, aligha lehet felróni valamit Adrian Severinnek. Tőle sem baloldaliként, sem románként nem várható el, hogy ne csapja le a magas labdákat, amelyeket a jobboldali magyar kormány adogat" – fejti ki a cikk szerzője.

Szerinte a magyar kormány a belső használatra szánt törvényei miatt kezdte bal lábbal az EU soros elnökségét. A rátermettsége villogtatása helyett most azért kell diplomáciai erőfeszítéseket tennie, hogy meggyőzze Európát európaiságáról, s hogy elkerülje a nevetségessé válást – véli a szerző. Úgy látja: a kialakult helyzetet nem lehet teljes egészében a baloldali médiafölényre, a multinacionális összeesküvésre, a kisantantos reflexekre fogni.

„Ez bizony jelentős mértékben a magyar kormány sara. A kétharmados többség azt az illúziót kelthette a kormánypárti politikusokban, hogy nincs határ, hogy bármit megtehetnek” – állapítja meg a Krónika vezércikke, aki szerint a romokban heverő imázs a kétharmad korlátait jelzi.

"Most már csak abban reménykedhetünk, hogy Budapesten tanultak az elmúlt napokból, és a féléves magyar EU-elnökség végére feledhetővé válnak a kezdeti botladozások" – fűzi hozzá a Krónika vezércikke.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) a határon túli magyarságot érintő támogatáspolitikáról ír. Emlékeztet: a korábbi Szülőföld Alaptól eltérően a Bethlen Alapnál nem a határon túli szervezetek képviselőiből álló szakkollégiumok döntenek a pályázatok elbírálásáról, hanem egy háromfős „szuperbizottság”, melynek döntéseit kilencfős kollégium készíti elő. E testületből a törvény kizárja a határon túli magyarok képviselőit – állapítja meg az ÚMSZ, hozzáfűzve: a kollégium tagjait egyébként szintén a „szuperbizottság” nevezi ki.

Ulicsák Szilárdtól, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztostól a lap megtudta: bonyodalmas lett volna, ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt.

A támogatások elbírálásának ezt a módját a Bethlen Alapról szóló törvény vitájakor a magyarországi ellenzék is bírálta – emlékeztet a lap, idézve Szabó Vilmos szocialista politikust, aki szerint azért történik a változás, hogy a kormány szabad kezet kapjon a pénz elosztására, és azok számára, akik a kormánynak kedvesek, a politikai hűség lesz az egyedüli szempont.

Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke az ÚMSZ érdeklődésére csak annyit mondott: „Az új budapesti kormánynak joga van változásokat bevezetni minden téren. Én már semmin sem csodálkozom”.