A Vatikánban akkreditált diplomatákhoz intézett hagyományos év eleji beszédét az egyházfő csaknem teljes egészében a vallásszabadság témájának szentelte, különös tekintettel a muzulmán többségű országokra. Hangoztatta egyebek közt, hogy a közel-keleti kormányoknak törvényekkel és a gyakorlatban is védelmezniük kell a kisebbségi keresztényeket az egyiptomi és iraki templomok ellen elkövetett robbantásos merényletek után.

Az audiencián mondott beszédben a szentatya hangsúlyozta, hogy "az Isten iránti tisztelet a testvériséget és a szeretetet segíti elő, nem a gyűlöletet és a megosztottságot". Az Arab-félsziget kormányait arra sürgette, hogy a keresztényeknek lehessenek templomaik a félsziget országaiban, Kínát pedig felszólította, hogy vessen véget a hit feletti állami "monopóliumnak".

Pakisztánban az istenkáromlás halállal büntethető. Tavaly novemberben éles vitákat váltott ki az országban és külföldön is, hogy az erre vonatkozó törvény alapján halálra ítéltek egy négygyermekes keresztény asszonyt. A nő érdekében annak idején XVI. Benedek is közbenjárt: egy általános audienciáján Asia Bibi szabadon engedését kérte, s nem sokkal később Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök megbízta a kisebbségügyi minisztert az eset körülményeinek ismételt kivizsgálásával. A nő sorsa ez idő szerint a legfelső bíróság döntésén múlik.