A német üzleti és pénzügyi körök lapjának külpolitikai tudósítója, Mathias Brüggmann azt veti az Európai Parlament képviselőinek a szemére, hogy a magyar médiatörvény körüli vitában az európai értékek képviselete fölé helyezik a saját pártcsaládjuk iránti hamisan értelmezett szolidaritást.

"Csak azért, mert Magyarországot a jobboldali-konzervatív Fidesz párt elnöke, Orbán Viktor kormányozza, a kereszténydemokrata néppárti EP-frakció képviselői sorompóba lépnek egy olyan törvényért, amely egyáltalán nem használ a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságának. A törvény természetesen nem jelenti a Nyugat pusztulását. Viszont kitárja a kaput a cenzúra és a tudósításokba való politikai beavatkozás előtt - főleg azért, mert az újonnan létrehozott médiafelügyeleti hatóság csak a kormány híveiből áll. A törvényt ezért eltörölni kellene, nem pedig megvédeni" - írja Brüggmann.

Szerinte ezt a néppárti frakció nagyjai is tudják, mégsem cselekszenek az ünnepi beszédeikben hangoztatott, szabadságot követelő elveik szerint. Az EP képviselőinek egyharmadát kitevő néppárti családnak éppúgy tagja az EU elnöke, Hermann van Rompuy, mint Manuel Barroso bizottsági elnök, Angela Merkel kancellár és az EU-államok legtöbb kormányfője, köztük Orbán Viktor.

"Ezért sem a CDU elnöke, sem az Európai Bizottság, sem az egyre több hatalomra törekvő EP-képviselők nem lapíthatnak a Magyarországról zajló vitában - mutat rá a Handelsblatt cikkírója. - Nem szabad ugyanis hallgatni az alapvető jogok kérdésében, amelyek közé a véleménynyilvánítás szabadsága is tartozik. Az Európai Néppárt politikusainak visszakozásra kell bírniuk a magyar kormányt."

Brüggmann véleménye szerint az e kérdésben tanúsított hozzáállástól függ az európai külpolitika szavahihetősége. Másként hogyan támadhatná az EU Fehéroroszországot az ellenzékkel való bánásmódja miatt; hogyan bírálhatná Oroszországot a Hodorkovszkij elleni botrányos bírósági per miatt; hogyan kérhetné számon Kínától az emberi jogokat? "Ha az EU-ból hiányzik a tartás ahhoz, hogy kritikus szemmel figyelje a tagállamaiban zajló fejleményeket, akkor nem lesz elegendő súlya ahhoz, hogy megbélyegezze a világban tapasztalható fonák állapotokat" - vélekedett a cikkíró.

A továbbiakban leszögezi, hogy a Magyarország szavazati jogának megvonását követelő hangok nem segítik elő a probléma megoldását, mert még inkább a frontok megmerevedéséhez vezetnek. A bírálatnak azonban az uniós napirend elején kell szerepelnie. "Európa ugyanis értékközösség, és a polgári értékek megőrzése fontosabb dolog, mint a közös piac és a közös fizetőeszköz. Éppen ezért az EU-n belüli kritika nem felségsértés, hanem polgári kötelesség. Ezt elsősorban az Európai Parlament képviselőinek kellene a zászlójukra írniuk. Ehhez azonban előbb véget kellene vetniük a pártpolitikai taktikázásnak, és nevükön nevezniük az EU-ban és a tagállamokban jelentkező problémákat, nemzetre és párthovatartozásra való tekintet nélkül. Máskülönben eljátsszák Európa szavahihetőségét" - zárta cikkét a Handelsblatt kommentátora.