Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere csütörtökön Berlinben kijelentette: "ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit".

Mint mondta, "a szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság mint 'az értékek védelmezője' ellenőrzi, vajon a Magyarországon elfogadott médiatörvények összeegyeztethetők-e a Lisszaboni szerződés által előírt standardokkal. A sokszínűségben megnyilvánuló egységen alapuló Európai Unió szellemének mindenesetre nem felelnek meg."

A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám "korai volna még riadót fújni". Kai-Olaf Lang szerint ha a budapesti kormány csakugyan "következetesen és extenzív módon" alkalmazza a médiatörvényt, akkor két irányból is kellemetlenség vár rá. Nemzetközi szervezetek hangosan tiltakozni fognak, és megpróbálnak kívülről politikai nyomást szervezni. A Magyarországon jelen lévő nagy nyugati médiakonszernek pedig aligha fognak beletörődni az állami gyámkodásba.

Már a megváltoztatásról érdeklődtek

Guido Westerwelle német külügyminiszter csütörtök délelőtt hívta fel Martonyi Jánost, a kedden elfogadott új médiatörvénnyel kapcsolatban. A németországi közlemény szövege szerint "békés légkörben a magyar médiatörvény megváltoztatásának lehetőségeit beszélték meg".

A médiatörvény keddi elfogadása után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) erősen bírálta a médiatörvényt. A szervezet szerint a szabályozás veszélybe sodorja a sajtó függetlenségét, a szerkesztői függetlenséget, öncenzúrára kényszerítheti az újságírókat és túlságosan nagy hatalmat ad a kormánypárt tagjaiból álló médiahatóságnak.

Az EBESZ kritikája után a német kormányszóvivő közölte, hogy a német szövetségi kormány nagy figyelemmel kíséri a magyar médiát szabályozó törvények alkalmazását. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy január elsejétől Magyarország tartja az EU soros elnöki tisztségét, és ebben a szerepben "különleges felelőséggel tartozik az Európai Unió egészéről kialakult képért".

Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke csütörtökön egy interjúban úgy vélte, Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást. A Deutschlandradio Kulturnak adott interjúban azt is hozzátette, hogy sajnálatos módon más uniós államok is Magyarországéhoz hasonló úton járnak a kényelmetlen médiumok fölötti ellenőrzés terén. Élesen bírálta Schulz a francia- és az olaszországi helyzetet, ahol szerinte a szerkesztőségek "gleichschaltolása" folyik.

Utóbbiak egyike, az esseni székhelyű WAZ-csoport már napok óta foglalkozik a kérdéssel - írta a Süddeutsche Zeitung. A társaság ügyvezető igazgatója, Bodo Hombach január közepére összehívta a WAZ-hez tartozó magyarországi lapok (köztük a HVG hetilap) főszerkesztőit, egyelőre csak "beszélgetésre". Mint fogalmazott, számára "újdonságot jelentene, ha Magyarország azok közé az országok közé tartozna, amelyekért aggódni kell".

Szankcionálni kell hazánkat?

Martin Schulcz azt mondta: az allami pénzügyei miatt Magyarországra - Görögországhoz és Írországhoz hasonlóan - nagy nyomás nehezedik. Világossá kell tenni, hogy aki felmondja a szolidaritást az alapértékeknél, az más területeken sem számíthat szolidaritásra  - tette hozzá.  

A Die Welt csütörtökön arról számolt be, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét: tegyen lépéseket Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében.

Guido Westerwelle FDP-elnöknek (és német külügyminiszternek) most "mielőbb lépnie kell, és kollégáival meg kell szerveznie a többséget (az Európai Tanácsban a szankciók érdekében), ellenkező esetben tekintélyelvű rothadás vonul be az Európai Unióba" - jelentette ki a konzervatív újságnak nyilatkozva Alexander Lambsdorff EP-képviselő. Emlékeztetett arra, hogy az alapvető európai értékek, így a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság megsértése esetére a Lisszaboni szerződés jogok megvonását irányozza elő. "Ennek legelőször is az EU-elnökség betöltéséhez való jogot kellene érintenie" - vélekedett a német liberális EP-képviselő.