Angela Merkel szerint a 750 milliárd eurós segélyalap elegendő a bajba jutott államok megsegítésére. A kancellár erről a lengyel kormányfővel, Donald Tuskkal folytatott berlini konzultáció után beszélt. Mint hangoztatta, a pénzügyi válság megoldását célzó vitát "célirányosan" kell folytatni, minden más megközelítés csak további nyugtalanságot eredményez a pénzpiacokon.

A német kormányfő ellenzi az euróövezet elnökének, Jean-Claude Junckernek az elképzelését arról, hogy az eurót törvényes fizetőeszközként használó államok - az adósságok finanszírozása céljából - bocsássanak ki közösségi kölcsönkötvényeket. Merkel azzal érvelt, hogy az EU-szerződések nem teszik lehetővé euró-kötvények kibocsátását, sem pedig egységes kamatlábak alkalmazását.

A lengyel miniszterelnök a konzultáción során megerősítette kormánya abbéli szándékát, hogy "belátható időn belül" bevezesse az eurót. Ezzel Varsó ellentétes álláspontra helyezkedett Prágával szemben, ahol november végén a cseh államfővel tárgyaló Christian Wulff német szövetségi elnöknek értésére adták tárgyalópartnerei: sem a kormány, sem a parlament, sem a politikai pártok nem támogatják az euró csehországi bevezetését.

A Balti-tenger alatt tervezett orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat kapcsán hangoztatott lengyel aggályok is szóba kerültek a német-lengyel kormányközi konzultáción. Tusk szerint a felek "közelebb kerültek a megoldáshoz". Merkel úgy fogalmazott, hogy a csővezeték építése nem akadályozhatja a lengyel tengeri kikötőket érintő hajók forgalmát.

Varsó hónapok óta szeretné elérni, hogy a földgázt szállító vezeték egy szakaszát az építtető konzorcium a tengerfenék alá süllyessze Szczecin és Swinoujscie között. Az illetékes lengyel hivatal attól tart, hogy teljes rakománnyal haladó nagy teherhajók erős hullámverés esetén megsérthetnék a majdan 16 méterrel a felszín alatt húzódó csővezetéket. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járó környezeti katasztrófához vezethet. A német fél eddig nem reagált a lengyel észrevételekre.