Japán enyhítené a Kinával kialakult diplomáciai válságot
Szengoku Josito japán kormányszóvivő szerdai tokiói sajtótájékoztatóján azt javasolta, a lehető leghamarabb tartsanak "magas szintű megbeszéléseket" Kínával, hogy enyhítsék a két ország közötti diplomáciai válságot.
Eközben Ven Csia-pao kínai miniszterelnök kedden éjjel New Yorkban azzal fenyegette meg Japánt, hogy országa "további lépéseket tesz, ha nem engedik el azonnal" a feszültséget kiváltó hajóskapitányt. Peking egy tengeri vita miatt függesztette fel vasárnap a miniszteri szintű kapcsolatokat Japánnal. Kína sérelmezi, hogy Tokió még mindig nem engedte szabadon azt a kínai hajóskapitányt, akinek halászhajója vitatott hovatartozású szigetek közelében ütközött össze két japán parti őrhajóval szeptember 7-én a Kelet-kínai-tengeren. A lakatlan földdarabokra Kína, Japán és Tajvan is igényt tart.
A kínai kormányfő teljes egészében Japánt tette felelőssé a történtekért: "Tokió visel minden felelősséget a kialakult helyzetért, annak következményeivel együtt" - mondta egy találkozón. Csiang Jü kínai külügyminisztériumi szóvivő kedden közölte: "a légkör nem alkalmas arra", hogy Ven Csia-pao kínai kormányfő a héten New Yorkban találkozzon japán kollégájával, Kan Naotóval.
A kínai-japán kapcsolatok sosem voltak ilyen rosszak az utóbbi fél évtizedben, és a válság a kulturális, valamint a gazdasági életbe is begyűrűzött. Peking az incidens miatt öt alkalommal rendelte be a külügyminisztériumba Japán nagykövetét, felfüggesztette a Kelet-kínai-tengeri közös gázkitermelésről szóló egyeztető tárgyalásait, elhalasztotta egy magas szintű parlamenti delegációjának utazását, és szeptember 19-én bejelentette, hogy leállítja minden tartományi és miniszteri, illetve annál magasabb szintű cserekapcsolatát Japánnal.
Kínában több helyen Japán-ellenes tüntetéseket tartottak, Peking visszavonta ezer japán diák meghívását a sanghaji expóra, a SMAP nevű japán popbanda pedig lemondta sanghaji koncertjét. A vita a gazdaságot is érintheti, mivel megakadályozhatja, hogy folytatódjon a közös földgázkitermelés a két fél között, és ezzel az energiaéhes Kína, valamint a nyersanyagokban szegény Japán is rosszul járhat. A tengeri incidens után a japánok arra lettek figyelmesek, hogy Kína felszerelést szállít az egyik gázmezőhöz, és megijedtek, hogy Peking Japán nélkül fog neki a földgázkitermelésnek. Amikor azonban Tokió aggodalmának adott hangot, Kína azt válaszolta, hogy csak egy torony javításához kellettek az eszközök.
Az Egyesült Államok felszólította a feleket, hogy diplomáciai úton keressenek megoldást problémáikra. A feszültségek tovább növekedhetnek szeptember 29-én, hiszen a japán ügyészek eddigre döntik el, hogy vádat emelnek-e a kínai kapitány ellen. A hajót és a 14 fős legénységet már korábban visszaküldték Kínába.