Mind a 27 EU-tagállam támogatja Szerbiát ebben a kérdésben - mondta Mirko Cvetkovic újságíróknak. Mint mondta, elvileg már az EU-külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén döntés születhetne ebben a kérdésben, de hozzátette: ő személy szerint nem számít erre, mert a tagállamok még nem fejezték be az egyeztetéseket. A miniszterelnök Hollandiára utalva megjegyezte, egyedül az a tagállam jelenthet némi gondot, ahol ügyvezető kormány van, mert nem biztos, hogy ez a kabinet dönteni fog egy ilyen horderejű ügyben.

Szerbia tavaly decemberben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A következő lépés, hogy az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács továbbítsa e kérelmet az Európai Bizottsághoz, az unió legfőbb végrehajtó testületéhez. Várakozások szerint ez hamarosan megtörténik, ezt Martonyi János magyar külügyminiszter is megerősítette az EU-külügyminiszterek hét végi kötetlen találkozóján. Miután a tanács továbbította a kérelmet, a bizottságnak kell majd véleményt nyilvánítania arról, hogy Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Az EU-külügyminiszterek hétfői hivatalos találkozójának napirendjén nem szerepel a szerb csatlakozás ügye, de belgrádi értesülések szerint nem hivatalosan erről is szó lesz a tanácskozáson. A hét végén több EU-tagállam - Szlovénia, Ausztria, Franciaország, Németország - külügyminisztere is kedvezően nyilatkozott a szerb EU-csatlakozás folyamatának esetleges felgyorsulásáról azután, hogy Szerbia elfogadta az EU követelését, és a 27-ekkel egyeztetve módosított a koszovói függetlenség ügyében az ENSZ Közgyűlése elé benyújtott határozaton. Belgrád Brüsszel nyomására lemondott arról, hogy az ENSZ-határozatban "egyoldalú elszakadásnak" nevezze a koszovói függetlenség 2008. februári kinyilvánítását, és arról is, hogy burkoltan követelje a tárgyalások újbóli megnyitását a 90 százalékban albánok lakta volt tartománya jogállásáról.

A szerbiai ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy a "felvizezett" határozattal lényegében lemondott a további küzdelemről Koszovó megtartása érdekében. A legnagyobb ellenzéki párt ismét előállt azzal a követeléssel, hogy tartsanak előre hozott választásokat Szerbiában, de megfigyelők szerint erre kevés az esély, mert a kormány egyelőre szilárd többségre támaszkodhat, az ellenzék pedig megosztott.