Az elnök által javasolt szabályok értelmében amerikai és más külföldi igazságügyi szakértők, akik az afgán belügyminisztériumon belül működő két korrupcióellenes szervezetben tevékenykednek, többé nem avatkozhatnának bele a nyomozati eljárásokba. "A vezetés afgán lesz, a döntéshozók afgánok lesznek, és a nyomozók is afgánok lesznek" - idézte Karzai kabinetfőnökét, Mohammad Umer Daudzait az újság. Mint Daudzai a The Washington Postnak nyilatkozva elmondta, a külföldi szakértők munkáját "a képzésre és betanításra" kívánják korlátozni.

A tervezett változtatások riadalmat keltettek a kabuli amerikai tisztségviselők körében és Washingtonban, és erőfeszítések indultak annak érdekében, hogy rávegyék Karzait és tanácsadóit a korlátozások enyhítésére. "A javaslatával (Karzai) lényegében kiherélné ezt a két testületet" - mondta a lapnak egy, az Egyesült Államok afganisztáni politikáját alakító tisztségviselő. Daudzai nyilatkozata alapján Karzai tanácsadói azt gondolják, hogy az amerikai tisztségviselők ténylegesen ellenőrzik az említett két korrupcióellenes csoportot. Az érintettek azonban cáfolják ezt.

Washington viszont attól tart, hogy a kiterjedt afganisztáni korrupció elősegíti majd a tálibok vezette iszlamista lázadás kiterjesztését, és nehézségeket fog okozni a központi kormány megerősítésében, ami a feltétele lenne annak, hogy az amerikai és más külföldi csapatok 2011 júliusában megkezdhessék kivonulásukat az országból. Tavaly novemberi második államfői beiktatásakor Karzai Washington nyomására megígérte, hogy a vesztegetések elleni küzdelem lesz a legfőbb célkitűzése, de azóta egyre erősebbek a kétségek afelől, hogy valóban kész-e fellépni a korrupcióval szemben. Az afgán elnök egy korábbi nyilatkozatában egyebek mellett azt állította, hogy a korrupciót a külföldi segítség dollármilliárdjainak beáramlása táplálja.

A legutóbbi nézeteltérés ez ügyben Mohammad Zia Szálehinek, az elnök egyik legközelebbi tanácsadójának őrizetbe vételével kezdődött. Szálehit egy lehallgatás alapján azzal vádolták, hogy nagy összegű csúszópénzt kért egy pénzváltó cégtől, amely bejelentés nélkül 3 milliárd dollárnyi készpénzt menekített ki az országból, cserébe azért, hogy leállítsa az ellenük folyó vizsgálatot. A Szálehi elleni eljárást Karzai közbelépésére augusztusban megszüntették. A pénzváltócég ügyének ismeretében, illetve a korrupció elleni vizsgálatokba történt csúcsszintű beavatkozás hírére azonban Nina M. Lowey, a washingtoni képviselőház külföldi segélyezésért felelős bizottságának republikánus elnöke leállíttatta egy 3,9 milliárd dolláros újjáépítési támogatás Afganisztánnak történő folyósítását.