A Muir Russell volt köztisztviselő vezette, eddigi legátfogóbb vizsgálat sem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy az érintett tudósok tisztességtelenül vagy korrupt módon jártak volna el tudományos munkájukban. Ugyanakkor a korábbi vizsgálatokkal egyetértve Russelék is azt kérték, hogy a kutatók a jövőben legyenek nyitottabbak az adatok bírálókkal való megosztásában.

A Climategate néven elhíresült botrány háttere, hogy 2009 novemberében kiszivárgott az egyetem klímakutató központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló levelezése, amelynek egyes szakaszai a klímaváltozással és annak okaival kapcsolatban szkeptikus bírálók szerint arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét. Olyan vádak is elhangzottak, amelyek szerint a tudósok közvetlenül a decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt megpróbálták szándékosan eltúlozni az éghajlatváltozás negatív hatásait.

A Russell vezette vizsgálat előtt már másik kettő is nagyrészt felmentette a központ tudósait és vezetőjét, Phil Jonest, aki a vizsgálatok idejére lemondott posztjáról. Márciusban a brit parlament alsóházának tudományos és technológiai bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a kutatóintézet tudósai az éghajlattudományi körökben elterjedt gyakorlatot követték, amikor a kérések ellenére nem adták ki a kutatásaik alapjául szolgáló nyers adatokat. A bizottság ugyanakkor úgy vélte, hogy a botrány megelőzhető lett volna, ha a kutatók a bevett gyakorlat ellenére kiadják a kért információkat. A jelentés ezért az éghajlati kutatások nyers adatainak, módszertanának és programkódjainak hozzáférhetővé tételét sürgette a jövőben.

Áprilisban következett a második, Ronald Oxburgh volt kormánytanácsadó irányította vizsgálat, amely ugyancsak nem talált bizonyítékot arra, hogy a kutatók megpróbálták volna eltorzítani az adatokat annak érdekében, hogy alátámaszthassák: a globális felmelegedésért az emberiség előidézte növekvő szén-dioxid-kibocsátás a felelős. A vizsgálóbizottság ugyanakkor erős kritikát fogalmazott meg a statisztikák kezelésére vonatkozóan, és javaslatot tett arra, hogy a jövőben az intézet kutatóinak szorosabban együtt kellene működniük képzett statisztikusokkal.

A klímakutatókat egybehangzóan felmentő három vizsgálat ellenére egy január és március között Nagy-Britanniában végzett Ipsos MORI felmérés szerint a botrány - amellyel az amerikai és brit sajtó igen részletesen foglalkozott - valamelyest "felhígította" a britek klímatudatosságát. Míg öt évvel ezelőtt a szigetország lakóinak 91 százaléka vélte úgy, hogy a klíma változóban van, addig ma csak 78 százalék gondolja így. Az éghajlatváltozást aggályosnak tartók aránya pedig ugyanebben az időszakban 82-ről 71 százalékra csökkent.