“Nem azért bringáznak tömegek Koppenhágában, mert lapos a város, ez baromság, azért teker idős és fiatal, öltönyös és kiskosztümös, mert száz éve okos döntéseket hozott a város vezetése” - reagált egy gyakori felvetésre a dán biciklikultúra kapcsán Mikael Colville-Andersen, Dánia kerékpáros nagykövete az idén a “bringázás fővárosában” zajló Velo-City 2010 globális kerékpártalálkozón. Az 1980 óta futó konferenciasorozat, amelynek a dán főváros másodszor a szervezője, ötvenhat országból ezernél több, az emberi erővel hajtott járművekhez kötődő érdeklődőt vonz.

A bringa csak az ürügyet szolgáltatja ahhoz, hogy a városi közlekedésről haladó szellemben gondolkodó figurák találkozzanak. Ahogy Colville-Andersen is utal rá, a Velo-City valójában az emberekről szól. “A bicikli az az eszköz amin keresztül a demokratikusabbá és humánusabbá tehetjük a városokat”, mondja, szerinte ugyanis az elmúlt évszázadban az ember háttérbe szorult a városban. A motorizáció pozitív hatásainál egy ideje már a negatív hatásai erősebbek a nagyvárosokban, miközben a Föld lakosainak több mint a fele urbánus közegben él. Az autó egyszerűen nem a megfelelő a városi közlekedésre - szögezi le Colville-Andersen, rámutatva, hogy a zöldövezetbe költözés és a napi több órás autós ingázás sem megoldás.

A súlypontok eltolódásának jele, hogy a sikeres kerékpáros régiókká, biciklisbarát városokká vált területek, Új-Zéland, Brazília, Spanyolország szakembereit a lelkes helyiek faggatják sikereik mibenlétéről, illetve bevált megoldásaik átadásának lehetőségeiről. A hvg.hu-nak többen úgy nyilatkoztak, az áttörés kulcsának a városépítészeti, közlekedésszervezési döntések hatásainak mérhetővé tételét tartják. A városvezetőket hatékonysági mutatókkal, statisztikákkal lehet a leginkább meggyőzni, mondják zöld aktivisták, utána persze a városvezetés is szívesen hivatkozik ezekre.

Ezért a Velo-City konferencia több standján is kínálnak például olyan forgalomszámláló technológiákat, amelyek a kerékpárosokat a gyalogosoktól, gépkocsiktól és motoroktól képes megkülönböztetni. (Hasonlót tervez a Magyar kerékpárosklub a budapesti Múzeum körútra, az országban először.) Ezek ugyanis igen hasznosak a városi kerékpáros infrastruktúra tervezésekor.

A Kerékpárosklub beszámolója Koppenhágából

A szokásos mintaországok - Hollandia, Dánia és Németország - mellett egyre több helyen, például Katalóniában, Csehországban kezdenek érdemben kalkulálni a kerékpározás számtalan előnyével. Ez nem okvetlenül jelent plusz bevételeket, de végső soron a társadalmi jólétet és a lakosság egészségesebbé válását segítik. Hasonló jelentőségű a szakemberek szerint a Tudósok a biciklizésért kezdeményezés elindítása a konferencia apropóján. A törekvés célja a meglévő és fejlesztés alatt álló technológiák és a városi közlekedés igényeinek közelebb hozása, hogy ezzel még több, a fenntartható közlekedés terjedését segítő megoldások szülessenek.

A Koppenhágában szerdától péntekig zajló Velo-Cityről a hvg.hu-n és a jövő heti HVG-ben további beszámolókat olvashat.

Folk György/Koppenhága